A kalciumban gazdag galaxisok titka

A Nature tudományos magazin május 20-i számában számolnak be eredményeikről a Kaliforniai Egyetem és az izraeli Weizmann Intézet kutatói, akik a Berkeleyben működő Katzman távcső (Katzman Automatic Imaging Telescope, KAIT) segítségével találtak rá a szupernóvára.A szupernóva-, azaz csillagrobbanásokat fizikailag két fő kategóriába sorolták a csillagászok. Az Ia típus esetében egy kettős rendszerben lévő fehér törpecsillag termonukleáris robbanásáról van szó, miután a tömege anyagátáramlás vagy összeolvadás miatt meghalad egy kritikus értéket. A másik fő típusnál pedig igen nagy tömegű csillagok magja omlik össze, fekete lyukakat és neutroncsillagokat hagyva maga után.A mintegy 110 millió fényévre lévő NGC 1032 galaxisban 2005 januárjában fedezte fel az amerikai-izraeli kutatócsoport az SN 2005E jelű szupernóvát. A vizsgálatok során kiderült, hogy sem az Ia típusba (öreg, fehér törpecsillag robbanása), sem a másik nagy csoportba (Ib/c és II-es típusú) nem sorolható be a szupernóva, amelynek színképében az átlagosnál sokkal több kalciumot mutattak ki.Hagai Perets, aki jelenleg a Harvard-Smithsonian asztrofizikai központjának kutatója, és Avisaj Gal-Jam, a Weizmann Intézet munkatársa bizonyítékokkal szolgál arra, hogy az eredeti csillag egy kis tömegű fehér törpe volt, amely héliumot lopott a vele egy rendszerben keringő csillagtársától, amíg a hőmérséklet és a nyomás el nem érte a termonukleáris robbanás szintjét. A héliumból a fúzió következtében nagyobb tömegű elemek, például a titán és a kalcium izotópjai jöttek létre. A kutatók számítása szerint a robbanással szétszóródott anyag mintegy fele kalcium volt. Ez azt jelenti, hogy az ilyen típusú szupernóva-robbanások magyarázatot adhatnak például a Tejútrendszerben, így a Földön is jelenlévő kalciumbőségre.