Az ősrobbanás után 280 millió évvel létezett a galaxis, az eddigi legtisztább képet adta ki róla a NASA
A MoM-z14 nevű galaxis több szempontból is meglepte a kutatókat. Az egyik épp a fényessége.
A MoM-z14 nevű galaxis több szempontból is meglepte a kutatókat. Az egyik épp a fényessége.
HVG
Az Oxfordi Egyetem kutatói szerint a folyamatosan forgásban lévő kozmikus szál, amire nem rég rátaláltak, több galaxist is tartalmaz.
HVG
A James Webb űrteleszkópnak sikerült lefotóznia az eddigi legtávolabbi galaxist, aminek fénye elárulta a korát is.
HVG
Japán kutatók szerint a Kis Magellán-felhő – galaktikus léptékben értendő – napjai meg vannak számlálva, a Nagy Magellán-felhő gravitációja ugyanis teljesen szét fogja tépni.
HVG
Holland kutatók szerint a JADES-GS-z14-0 kódjelű galaxis, ami már az ősrobbanás után 294 millió évvel létezett, annyi oxigént tartalmaz, amennyit eddig nem tartottak lehetségesnek.
HVG
Az Európai Űrügynökség tudósai szerint az NGC 6505 nevű galaxis pontosan úgy viselkedik, ahogy azt Einstein általános relativitáselmélete is megjósolta.
HVG
Az Európai Űrügynökség Gaia űrszondája 11 éven át dolgozott az űrben, hogy a méréseiből össze lehessen rakni a Tejútrendszer eddigi legpontosabb térképét. Hamarosan viszont elfogy az üzemanyaga.
HVG
A James Webb-űrteleszkóp segítségével fedezték fel a tudósok a Csu-lung nevű galaxist, ami 1,13 milliárd évvel az ősrobbanás után már kifejlett állapotban létezett. Mindez azt mutatja: még sok mindent nem ismer a tudomány a galaxisok fejlődéséről.
HVG
A Sombrero-galaxist még 1781-ben fedezték fel, a Hubble pedig már készített róla fotót. A James Webb űrteleszkópnak köszönhetően most alaposabban szemügyre lehet venni.
HVG
A Hubble és a James Webb űrteleszkópok két olyan galaxist fotóztak le, amelyek 114 millió fényévre vannak a Földtől, épp az egyesülés fázisában.
HVG
A Hull Egyetem kutatói szerint a szem fényvisszaverődése elárulhatja, hogy manipulált felvétellel van-e dolga a nézőnek.
HVG
Nem igazán jó egyedül lenni, és sokan nagyobb léptékben gondolkozva is ezt vallják. Rendre fel is röppennek olyan komoly elképzelések, amelyek szerint létezhet még rajtunk kívül is értelmes élet a galaxisunkban. A legújabb kutatás viszont igencsak mérsékli ennek a valószínűségét.
hvg.hu
Az olasz csillagászok által felfedezett JADES-GS-z14-0 nevű galaxis 290 millió évvel az ősrobbanás után létezett, és sokkal fényesebb, mint amennyire lehetne.
hvg.hu
Dán kutatók a James Webb űrteleszkóp segítségével olyan ősi galaxis formálódását pillantották meg, amely fényének nagy részét még elnyelte a galaxist körbevevő gázfelhő.
hvg.hu
Az Európai Űrügynökség Gaia űrteleszkópja fedezte fel a Gaia BH3 nevű fekete lyukat, ami egy csillag összeomlásából jött létre. A tömege 33-szorosa a Napénak.
hvg.hu
A Nemzetközi Rádiócsillagászati Kutatóközpont tudósai csupán három óra leforgása alatt találták többtucatnyi galaxist, melyeket eredetileg nem is kerestek.
hvg.hu
Régóta vizsgálják a csillagászok, miként keletkezhetett a Naprendszer. Ezen lendítene egy nagyot a NASA a csillagközi por begyűjtésével és tanulmányozásával.
hvg.hu
Pont kitakarja a Tejútrendszer az égbolt azon részét, amerre a galaxisunk halad. Hogy mi az, nem tudni, de az biztos, hogy hatalmas.
hvg.hu
A foszfor jelenlegi tudásunk szerint az élet elengedhetetlen építőköve, amit a Napnál nagyjából 20-szor nagyobb csillagok állítanak elő. Legalábbis eddig így tudtuk.
hvg.hu
A Saggitarius C nevű csillagkeletkezési terület csupán 300 fényévre van a Tejútrendszer középpontjában található szupermasszív fekete lyuktól. Az arról készült felvétel a csillagok születését is segít jobban megérteni.
hvg.hu