A hordozóeszköz emellett négy kisebb méretű műholdat állított Föld körüli pályára. A rakétát a Japán Űrügynökség (Japan Aerospace Exploration Agency, JAXA), Tagesima szigetén lévő központjából indították útjára. Eredetileg keddre tervezték a kilövést, de akkor a kedvezőtlenre fordult időjárási viszonyok miatt letettek erről.

A remények szerint az Akatsuki (Hajnal) szonda egy új korszak hajnalát is jelzi majd, hiszen megkezdi a Vénusz légkörének meteorológiai célú rendszeres megfigyelését. Tudományos küldetését két évre tervezik. Eközben folyamatosan hozzávetőleg 300 kilométeres magas keringési pályájáról méri a Föld testvérbolygójának tartott Vénusz légköri viszonyait.

A Vénuszon pokoli viszonyok uralkodnak: a felszíni átlaghőmérséklet 400 Celsius-fok fölötti, a légköri nyomás majd százszorosa a földi atmoszférának. A tudósok szerint a Földön is valaha ehhez hasonló légköri viszonyok lehettek, ezért a Vénusz mind tüzetesebb megismerése segíthet abban, hogy a kutatók feltárják a Föld történetének a régmúltját. 

A Földdel szinte azonos méretű és tömegű Vénuszt esthajnalcsillagnak is nevezik, mert bizonyos időszakokban az esti, máskor pedig a hajnali égbolton ragyog. A Földről nézve a legfényesebb csillagnak tűnik. Az Akatsuki decemberi megérkezésekor a Vénuszhoz a napfelkeltét megelőzően a hajnali égbolton lesz látható.