szerző:
Szegő Iván Miklós

Az „ellenforradalmi szervezkedés bűnöseinek felelősségre vonásánál a politikai jellegű bűncselekményeknél sok az enyhe ítélet és viszonylag kevés a fizikai megsemmisítések száma” – ezzel a Biszku-idézettel ér véget a Bűn és büntetlenség című film, amelyet Skrabski Fruzsina és Novák Tamás, a Mandiner.hu munkatársai készítettek.

A filmesek (újságírók) korábban már elmondták a hvg.hu-nak, hogy Michael Moore modorában csinálták a mozit, vagyis kreatív dokumentumfilmről van szó, amelyben maguk is szerepeltek. A szerdai sajtóvetítésen aztán meg is nézhettük az alkotást, amely immár nem betiltott film, hiszen szerdán délután Biszku Béla családja engedélyt adott a vetítésére. A film végén olvasható szövegidézet egy jegyzőkönyv részletéből való, amely 1957. december 10-én született. Az MSZMP, az akkori állampárt csúcsvezetése, a Politikai Bizottság ülésén tartott bevezetőt az akkori belügyminiszter, nevezetesen Biszku Béla. Az 1956 utáni megtorlások idején miniszteri posztot betöltő politikus az „A büntetőpolitikánk egyes kérdéseiről” szóló jelentéshez fűzött bevezetőt, és ebben kevesellte a fizikai megsemmisítéseket.

A filmesek ezzel az állítással is próbálták szembesíteni Biszkut, aki azonban elhárította a felelősséget, és bár azt kijelentette, hogy sajnálja az egészet, ami akkor történt, de nem kér bocsánatot az áldozatok hozzátartozóitól. Ezt többször is megismételte a 89 éves ex-belügyminiszter. Biszku a felelősség elhárításakor a szovjetek akkori szerepéről ennyit mondott: „Az erősebb kutya baszik.” Ugyanakkor tagadta, hogy 1957-ben a Nagy Imre-per előtt ő Moszkvában tárgyalt volna a per lefolytatásáról. Szerinte a szovjetek nem szóltak bele a per lebonyolításába. Ő is állítólag csak azért ment akkor Moszkvába, mert a szovjeteknek nagy tapasztalatuk volt a törvénytelenségek felszámolásában.

Hogy vették rá a nyilatkozatra?

Biszkut egyébként a filmesek úgy vették rá arra, hogy többször is nyilatkozzon, hogy szülőfalujából, Márokpapiból kiindulva keresték meg, álnéven. Tudták ugyanis, hogy 1990 óta nem nyilatkozott a sajtónak az ex-politikus. Biszkunak szerveztek egy falugyűlést is, amin részt vettek a Mandiner odahívott újságírói. A gyűlés előtt Biszkut elvitték a márokpapi templomba, ahol az exbelügyminiszter többször is keresztet vetett, majd megmutatta hol ministrált, és hol gyónt kiskorában.

Biszku és Kádár - szövetségesekből ellenfelek

A falugyűlésen aztán megpróbálták szembesíteni a volt belügyminisztert az 1956 utáni megtorláskor történtekkel. Biszku tagadott, és igyekezett elhárítani minden felelősséget, hiába tettek elé dokumentumokat a saját aláírásával, amelyekben ítéletek súlyosbításáról volt szó. Biszku a Novákéknak adott külön nyilatkozatokban is tagadta, hogy befolyásolta volna az akkori bírósági ítéleteket, nemcsak a falugyűlésen.

Ellenforradalom vagy forradalom

Az újságírók végül leleplezték magukat, Biszku erre megjegyezte: hiba volt eltitkolniuk kilétüket. Az egyik beszélgetés során Biszku egyébként ellenforradalomnak minősítette 1956-ot, és parodizálta Habsburg Ottót, raccsolva ismételgette a „forradalom” szót, királynak nevezve a magyar trónra sosem lépő utolsó Habsburg-trónörököst.

Biszku és Kádár egy focimeccsen

Kádár János és Biszku viszonyáról is szó esett a filmben. Biszku elismerte, hogy később - nem közvetlenül 1956 után - szembekerült Kádárral. Ezt történészek is megerősítették, akik közül többen is nyilatkoztak. A filmben elhangzott ugyanakkor az is, hogy 1957-61 között, amikor Biszku belügyminiszter volt, és amikor a megtorlások jelentős része zajlott, Biszku volt "Kádár ökle".

Egykori halálraítéltek is megszólaltak

A filmben megszólaltak az 1956 utáni terror túlélői is. A halálra ítélt Fónay Jenő és Wittner Mária, illetve a 18 évesen (pár nappal 18. születésnapja után) kivégzett Mansfeld Péter testvére is. Ők drámai részleteket meséltek a megtorlásról. Mansfeld Pétert például az ítélethirdetés másnapján kivégezték. Az ő verdiktjét is minden előzetes jel nélkül súlyosbították, akárcsak sok más áldozatét. A rendszerváltáskor államminiszterként tevékenykedő Pozsgay Imre idézett fel a filmben egy hasonló tragikus esetet Kecskemétről. Ekkor egy „mindössze” egy évre elítélt ember - a védőügyvédje javaslatára - enyhítésért fellebbezett, és másodfokon halálos ítéletet kapott, amelyet végre is hajtottak. A halálraítélt, majd mégis a terrort átvészelő Fónay Jenő többek között arra emlékezett vissza, hogy kétéves kislányának – akit Fónay az ölében tartott - az ügyésznő a tárgyaláson édességet kínált, amit a gyerek visszautasított, és azt mondta, inkább „az apukámat add vissza”.

A film készítői szerint 300 embert végeztek ki 1956 után, és mintegy 20 ezer ember ellen folyt eljárás. Kétszázezren hagyták el az országot, és mindez nagyon sok családot érintett súlyosan vagy tragikusan. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az 1956 utáni megtorlásokban játszott szerepéért eddig senkit sem vontak felelősségre, és a belügyért és igazságügyért felelős akkori politikai csúcsvezetők közül csak Biszku Béla van életben.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Itthon

A Biszku-család hozzájárult a filmvetítéshez

Biszku Béla családja hozzájárult az egykori kommunista belügyminiszterről szóló dokumentumfilm levetítéséhez - tudta meg a hvg.hu Skrabski Fruzsinától, az egyik készítőtől.

MTI Itthon

Bizottság jöhet létre a Biszku-film miatt

A Fidesz rendkívüli bizottsági ülést kezdeményezett a Biszku-film bemutatójának betiltása miatt. A Jobbik az elmúlt hatvan évre kiterjedő elszámoltatást akar.

hvg.hu/MTI Tech

Levetítik a Biszku-filmet

Országgyűlési határozati javaslatot fogadott el a Biszku-filmmel foglalkozó keddi budapesti ülésén a kulturális bizottság, amelynek értelmében nem lehetne személyiségi jogokra hivatkozva betiltani történelmi dokumentumfilmeket. A filmkészítők lapunknak elmesélték, hogyan jutottak el szülőfalujából kiindulva Biszkuhoz, s azt is, hogy zárt körben levetítik a filmet.

A spanyolok idén már másodszor választanak, ám a kormányzással nem törődik senki

A spanyolok idén már másodszor választanak, ám a kormányzással nem törődik senki

Nincs még 19 és van egy jó ötlete? Akkor ezt feltétlenül olvassa el

Nincs még 19 és van egy jó ötlete? Akkor ezt feltétlenül olvassa el

Karácsony: November elején alakulhat meg a Fővárosi Közgyűlés

Karácsony: November elején alakulhat meg a Fővárosi Közgyűlés

Tóta W.: Nem tart ez örökké

Tóta W.: Nem tart ez örökké

Mentőautó és kocsi ütközött Nyíregyházán, egy nő meghalt

Mentőautó és kocsi ütközött Nyíregyházán, egy nő meghalt

Kis időutazás: ezek voltak a YouTube legnézettebb videói tíz évvel ezelőtt

Kis időutazás: ezek voltak a YouTube legnézettebb videói tíz évvel ezelőtt