Idaliont a Kr.e. V. századan foglalták el az onnan 23 kilométerre lévő Kition (a mai Larnaca) városának föníciai uralkodói a görögöktől. A föníciaiak 150 éven át irányították a város életét. Az egykori görög városállam két akropolisszal rendelkezett. Idaliont görögök és föníciaiak egyaránt lakták, gazdagságát a rézbányászatnak, valamint a part menti városokkal folytatott élénk kereskedelemnek köszönhette.

Húsz éve folynak ásatások az Ampileri-domb lábánál, amelyen egykoron a város nyugati akropolisza helyezkedett el, a ciprusi régészek eddig kétezer négyzetméteres területet tártak fel - olvasható a Famagusta Gazette honlapján.

A ciprusi régészeti hivatal szakemberei feltártak egy erődített épületkomplexumot, amely egyaránt lehetett az ókori város egyik palotája, de adminisztratív központja is. Napvilágra kerültek az utak, amelyek a külső kapuktól az udvarokhoz vezettek, a bástyák, hatalmas raktárak, lakóépületek, valamint hadilétesítmények.

Az archeológusok szerint az erődített épületkomplexum védelmi jellegű volt: a bástyákról a belső úthálózatot és a nagyméretű, négyszögletes udvarokat tarthatták ellenőrzésük alatt a katonák. Az udvarokat emeletes raktárak szegélyezték: a földszinten a térség két fő mezőgazdasági terméke, a bor és az olívaolaj tárolására szolgáló amforák sorakoztak. A raktárhelyiségek némelyikében az adókra vonatkozó feljegyzéseket is találtak.

Idaliont először egy asszír forrás említi, a Kr.e. VII. századból származik ez a bejegyzés, és a város neve ma a modern Dali település nevében él tovább.

A régészek feltételezése szerint a most feltárt akropolisz egy még korábbi vár alapjain nyugodhat, elképzelhető, hogy a görög királyok a városállamot egy olyan palotára építették, amelyet egykor Chalcanor építtetett. A legendás Chalcanor a trójai király, Priamosz távoli rokona volt, akinek családja - és talán még ő maga is - ennek ellenőre a Tróját ostromló görögök, az akhájok oldalán küzdött.

Ciprus története rendkívül változatos: a régészeti kutatások szerint már Kr.e. 9000 voltak települések a Földközi-tengeri szigeten. A mükénei korban görögök, föníciaiak, majd rómaiak hódítottak itt. A középkorban germán frankok, Itáliából velenceiek uralták a szigetet, majd a törökök 1571-ben elfoglalták. A Brit Birodalomhoz 1878 után tartozott, függetlenségét 1960-an nyerte el.