Abderrazak El Albani, a franciaországi Poitiers-i Egyetem kutatója és kollégái Gabonban leltek jól megőrződött maradványokra. A megkövült nyomok viszonylag magasan szerveződött, többsejtű élőlényekre utalnak - írják a szakemberek a Nature című folyóiratban. Összesen több mint 250 kövületet találtak, egyesek a tíz-tizenkét centiméteres hosszt is elérik.

A mikrobiális élet legkorábbi földi nyomai 3,45 milliárd évesek. Az első létformák prokarióta egysejtűek voltak, egyszerű, sejtmag nélküli élőlények. Eddig a Grypania spiralis, egy hatalmas baktérium- vagy algaszerű organizmus számított a legöregebbnek a többsejtű kategóriában, a maga kétmilliárd évével.

Az újonnan felfedezett kövületek közül már mintegy százat közelebbről is tanulmányoztak - tudósít a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása. Izotópos vizsgálatok segítségével sikerült kideríteni, hogy földtani-kémiai struktúrákról van szó. Magas felbontású háromdimenziós képalkotással pedig beavatkozás nélkül lehetett térben rekonstruálni a létformák belső felépítését.

A növekedési minták arra utalnak, hogy az egyes sejtek jeleket küldtek, és szervezetten reagáltak, tehát egyfajta kommunikáció zajlott közöttük. Ez a tulajdonság különbözteti meg a többsejtű élőlényeket az egysejtűek közösségétől.