A testület 34. éves rendes ülésén, szerdán Brazíliavárosban hozta meg döntését - közölte az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO). Az ecuadori környezetvédelmi miniszter, Marcela Aguinaga üdvözölte a határozatot, amelyet úgy értékelt, mint "a Galápagos-szigetek megóvására tett ecuadori erőfeszítések elismerését". Az UNESCO 2007-ben nyilvánította veszélyeztetettnek a Galápagos-szigetek egyedülálló állat- és növényvilágát. Ennek okát mindenekelőtt az Ecuador szárazföldi területéről illegálisan betelepülők és a turisták folyamatosan növekvő áradatában, valamint a túlhalászatban jelölte meg. A gyarapodó lakosság ellátásához egyre több áru bevitelére volt szükség, emiatt megnőtt a veszélye annak, hogy idegen állat- és növényfajokat hurcolnak be a szigetcsoportra.

A quitói kormány ellenintézkedésként többek között elrendelte a szigetekre engedély nélkül betelepült ecuadoriak hazatoloncolását. Szigorúbb ellenőrzés alá vonták az idegenforgalmat, ezen kívül élelmiszertermeléssel, valamint a nap- és szélenergia hasznosításával javítottak a szigetcsoport önellátóképességén. A vulkáni eredetű Galápagos-szigetek a dél-amerikai ország partjaitól mintegy 1000 kilométerre nyugatra fekszik a Csendes-óceánban. Tizennégy nagyobb és több mint 100 kis, vagy egészen apró szigetből áll. A mindössze öt lakott szigeten összesen mintegy 20 ezren élnek. Különleges állatvilágának világhírű egyedei mások mellett a galápagosi óriásteknősök, a galápagosi medvefókák, a kéklábú szulák és a galápagosi barna pelikánok. Charles Darwin brit biológus 1835-ben tanulmányozta a szigetcsoport páratlanul gazdag flóráját és faunáját, ez inspirálta híres evolúcióelméletét.

Az UNESCO Világörökség Bizottsága vasárnap kezdődött és jövő keddig tartó éves ülésén 39 javaslatot bírál el, amelyben új kulturális és természeti kincsek felvételét kérik a világörökség listára.