A BBC értesülései szerint a nagy hírveréssel beharangozott Wave-et a Google egy évvel ezelőtt a következő szlogennel vezette be a piacra: „így nézne ki az e-mail, ha ma találták volna fel”. Az üzenetváltást és a levelezést vegyítő alkalmazás felhasználói akár egyszerre is dolgozhattak ugyanazon a dokumentumon, valós időben (ez egyébként továbbra is működik a Google Docs szolgáltatásában). Az ötlet Jens és Lars Rasmussen nevéhez fűződik, akiknek többek között a rendkívül sikeres térképszolgáltatás, a Google Maps is köszönhető.

„A Wave-et nem karolták fel annyian, mint amennyit szerettünk volna” – írta Urs Holzle, a Google munkatársa egy blogbejegyzésben. „Nem fogjuk tovább fejleszteni a szolgáltatást önálló termékként, de legalább az év végéig elérhető marad az oldal, a technológiát pedig más Google-programokban kívánjuk tovább hasznosítani.”

Lars Rasmussen tavaly, a BBC-nek adott nyilatkozatában kifejtette, hogy a platform sikere nagyban függ attól, hány felhasználót tud elhódítani az egyéb szolgáltatásoktól és közösségi oldalaktól.

„Az emberek áttérése nélkül a Wave nem tud megfelelően működni” – fejtette ki a szakember. „Megvádoltak azzal, hogy már-már túlzottan optimista vagyok, de nem látom, hogy a felhasználók miért ne akarnák ezt megtenni.” A cég nem hozta nyilvánosságra, hogy hány internetező regisztrálta magát a Google Wave-re, illetve közülük hányan használták a szolgáltatást.

Erich Schmidt, a Google vezérigazgatója a Techonomy szakmai konferencián úgy fogalmazott: rendkívül nehéz megállapítani, hogy a Wave miért nem tudott sikeressé válni a felhasználók között.

„Nagyon ügyes alkalmazásról van szó, valószínűleg sosem fogjuk megtudni, hogy miért nem működött” – fejtette ki Schmidt. „Az egyik vezérelvünk, hogy próbálkozunk. Az esetleges bukásra pedig nem tekintünk kudarcként. Ez egy olyan cég, ahol mindenkinek lehetősége van nagy fába vágni a fejszéjét, legfeljebb nem sikerül a dolog.”

A felhasználók leggyakoribb panasza a bonyolult, kevésbé felhasználóbarát felület volt, illetve sokan feltették a kérdést, hogy pontosan mire kellene használni a kommunikációs hibridet.