Ez lehet az oka annak, hogy a hónap elején debütált új iPodok sok szempontból nem is hasonlítanak közvetlen elődeikre, mindegyik gyökeres változáson ment át.

iPod Shuffle
Az iPod Shuffle előző változata mindenféle vezérlőgombok nélkül látott napvilágot, viszont kaptunk hozzá egy iPhone-os fülest, amelyen ugye lehetett szabályozni a hangerőt és a dalok léptetését, megállítását is. Ezzel szemben az új Shuffle visszakapta a két generációval ezelőtti gombjait, a mérete pedig akkora lett, hogy ez a gombösszeállítás éppen elfér rajta. Megtaláljuk a korábbi háromállású kapcsolót, amelynek a segítségével kikapcsolhatjuk, illetve szabályozhatjuk, hogy sorrendben vagy véletlenszerűen játssza-e le a dalokat. Kapott még egy apró, kerek nyomógombot, hogy használhassuk a VoiceOver funkciót, amikor a készülék bemondja nekünk a dal címét és előadóját. Sőt, attól függően, hogy hányszor és milyen hosszan nyomjuk, megtudhatjuk a lejátszási lista adatait, illetve az akku állapotáról is kaphatunk infót.

A népes család

A fülesen már nincs vezérlési lehetőség, ha valamit akarunk, a Shuffle-t kell macerálnunk. Ízlés kérdése, hogy ez kinek tetszik, és kinek nem. Én például az iPhone miatt teljesen hozzászoktam, hogy a hangerő szabályozásához, illetve a dalok léptetéséhez, szüneteltetéséhez nem kell a zsebemben kutatni, de a Shuffle ugyebár csíptethető akár gallérra is.
Dacára annak, hogy nincs kijelzője, a Shuffle nagyon jól használható, kis méretének és a csíptetőnek köszönhetően pedig kényelmesen hurcolhatjuk bárhová. Sportoláshoz is kitűnő választás lehet. A készülék 2 GB-os memóriával 17 ezer forint körüli áron kapható, különféle színekben.

iPod Nano
A legszembetűnőbb változásokon talán az iPod Nano esett át, amely jelenleg épphogy valamivel nagyobb csak, mint a Shuffle, és ugyanolyan négyzetes formába öntötték, csíptetővel.
Lényegi különbség persze, hogy a Nano kijelzőt is kapott, mégpedig multitouch, érintős képernyő formájában. A kb. 1,5”-os, 240x240 pixel felbontású kijelzőnek csodás képe van, bár nagy dolgokat azért ne várjunk tőle, az érintős megoldás viszont nagyon kényelmessé teszi a funkciók használatát.

A menü nagyjából olyan, mintha egy négyikonos nézetre redukált iPhone/iPod Touch lenne a kezünkben. A zenelejátszó funkciókon túl találunk benne FM rádiót, fitneszalkalmazást (lépésszámlálót), egy jópofa analóg órát (ha egy szélesebb szíjra teszi az ember, akár különleges óraként is viselheti így), és fotónézegető alkalmazást.
Az előző Nano generáció kamerája és videólejátszási képessége viszont „ugrott” a jelenlegi kütyüből. A zenei videókat egyébként képes szinkronizálni a gépről, de lejátszani csak a zenét tudja, a videó helyett annak egy képkockáját mutatja csak közben.
Zenelejátszás terén mindent tud az apró készülék, láthatjuk a borítóképeket, van Genius funkció, Podcastok, lejátszási listák, szűrhetünk dalra, albumra, előadóra stb.
Ahogy a többi iOS készüléken, itt is átrendezhetjük az ikonokat, a multitouch funkciót pedig a képek forgatásán kívül használhatjuk arra is, hogy bármikor elforgassuk a kijelzőt 90 fokkal, így bárhová is csíptetjük, mindig a megfelelő irányban jelenítheti meg a dolgokat.

Akár galléron vagy csuklópánton is hordhatók

Mivel Home gomb nincs, az alkalmazásokból való kilépéshez jobbra kell „löknünk” azokat, amíg vissza nem jutunk a főmenübe.
A Nano sportoláshoz kiváló választás, viszont véleményem szerint némileg túlárazták, itthon ugyanis 54 ezer forinttól kapható, és hát annyit azért nem tud (a kinti 149 dolláros ár tükrözi azt, amennyit valóban megér, és ha annyit kérnének érte itthon is - ami sok szempontból persze lehetetlen -, azt mondanám, jó vétel). Divatos kiegészítőnek (akár extrém órának is) persze elsőrangú: több színben kapható, és nagyon ízléses/igényes kialakítású. Ha valakinek ajándékba adjuk, tuti fülig ér majd a szája, mert első látásra bele lehet szeretni a kis mütyürbe, ráadásul kényelmesen használható (azért a videorögzítésért és a videolejátszásért kicsit fáj a szívem, bár ezen a kis képernyőn olyan sok értelme már valóban nem lenne, gyakorlatilag a képnézegetés is inkább csak extra, mint valóban hasznos opció).

iPod Touch
A család legizgalmasabb tagja kétségkívül az iPod Touch, amely ugye - kicsit erőltetve - felfogható egy telefonfunkcióktól mentesített iPhone 4-nek is. Illetve felfogható lenne így is, de valójában azért nem csak ennyi a különbség a kettő között. Az iPod Touch immár megkapta a 960x640 pixel felbontású, multitouch kijelzőt (326 ppi), amely az iPhone 4-hez hasonlóan szintén a retina kijelző fantázianévre hallgat, de ez nem ugyanaz a panel, mint amit a telefonban találunk (a netes összehasonlítások alapján kicsit rosszabb például a betekintési szöge). Ettől függetlenül például az iPhone 3GS-hez képest tökéletesen észrevehető a minőségi különbség: ha egymás mellé tesszük a kettőt, az iPhone 3GS képe kifejezetten elmosódottnak tűnik az új iPod Touchéhoz képest, akár csak simán az alapképernyőt megnézve is.

Az új iPod Touch és egy iPhone 3GS

Ez amúgy olyan sokat nem ront a dolgokon, mivel az iPod Touch képminősége így is kiválónak mondható. Ezen már az iBooks alkalmazásnak is több értelme van, mint mondjuk az iPhone 3GS-en. Természetesen a Touchhoz is ingyen letölthetjük ezt, és megvan az iOS 4.1-ben nemrég bemutatkozott Game Center is, ha valaki multiplayer szórakozásra vágyik.
Az iPod Touchban is van előlapi és hátsó kamera is. Az előlapi elsősorban azért, hogy a FaceTime (videotelefonálás) funkciót használhassuk (persze itt csak wifin keresztül), a hátsó pedig azért, hogy akár HD (720p) videókat is rögzíthessünk. Az iPhone 4 LED világítása viszont lemaradt. Az előlapi kamera VGA felbontásra képes. Természetesen van fotó és videó geotagging lehetőség is. A felvételek minősége egyébként megfelelő fényviszonyoknál viszonylag jó (bár kissé homályos), de amint sötétebb helyre tévedünk, érezhetően zajosabb lesz a kép a videók és a fotók esetében egyaránt (ez persze nem különösebben nagy meglepetés egy mobilba épített kameránál). A tesztek során készített fotókat is videókat innen lehet letölteni
Az iPod Touch eddig is kiválóan teljesített, ha filmnézésről, zenelejátszásról, képnézegetésről volt szó, ez az új kijelzőnek köszönhetően csak javult. Ugyanígy internetezni, játszani is sokkal nagyobb élmény az új kütyün, hiszen a nagyobb felbontás jótékony hatással van ezekre a dolgokra is.

Immár nagyobb felbontással és kamerával

Végül még egy utolsó összehasonlítás az iPhone 4-gyel: az iPod Touch jóval keskenyebb, és a vonalvezetésében is megtartotta a korábbi irányt.
Sajnos a többi iPodhoz hasonlóan ehhez is „sima” fülest kapunk, így ha mondjuk menet közben szeretnénk léptetni a dalokat, mindenképpen elő kell kotornunk a lejátszót a zsebünkből.
Természetesen van benne 802.11n-es wifi és Bluetooth 2.1 rádió, alapból támogatja a Nike iPodot cuccait, van gyorsulásmérő, giroszkóp stb. Szóval teljes az összkomfort.
A 8 GB-os változatért itthon 76 ezer forintot kell kiadnunk, ami szintén nem kevés, de cserébe itt azért elég komoly lehetőségeket kapunk, hiszen az App Store-ban irgalmatlan mennyiségű alkalmazást és játékot találunk a készülékhez ingyen, vagy olcsón. Internetezni, levelezni, szórakozni vagy egy iOS-ses irodai csomagot beszerezve akár dolgozni is remekül lehet a kütyüvel. Nálunk a tesztek során teljesen problémamentesen működött vele minden.
A 32 GB-os változatért 100 ezer forintot kérnek, a 64 GB-os pedig 130 ezer forinttal rövidíti meg a családi kasszát.