A Trento feletti mészkőhegyek gyomrába az I. világháború idején az olasz hadsereg katonai célból vájt titkos szállítóútvonalakat. A Pasubio-hegység Strada delle Gallerie (Alagutak ösvénye) nevű útvonalán lelt bizonyítékokra sokkal régebbi korokról Marco Avanzini geológus, a trentói természettudományi múzeum munkatársa. Ahogyan a jelentős felfedezésekkel történni szokott, ez is a véletlennek köszönhető. Avanzini egyszerűen felemelte tekintetét az alagút plafonjára.

Itt látta meg azokat a lábnyomokat, melyeket - több állat között - vélhetően a 200-160 millió évvel ezelőtti jura korban két dilophosaurus hagyott maga után. Egymást követve lépkedtek a mocsaras talajon. Lábnyomaik közelében más megkövült állatokat (conodonta) is találtak.

A hét méter hosszú, két méter magas, 400 kilogramm súlyú, fejdíszükről ismert dinoszauruszok jelenléte azért számít jelentős tudományos felfedezésnek, mivel törli mindazt, amit erről a korszakról a paleogeológusok eddig feltételeztek. Ha itt dinoszauruszok haladtak át, akkor Trento területét nem borította víz, ahogyan ezt eddig a tudósok gondolták. Az Avanzini általt talált lábnyomok újraírhatják Földünk történetét.

A geológus az olasz sajtónak elmondta, régóta kételkedett abban, hogy ezt a területet teljesen tenger borította volna be. A mai Trentino-Alto Adige tartomány területén már 1990-ben is találtak dinoszaurusznyomokat, a mostani dilophosaurus-nyomok a korábbiak datálásának helyességét erősítik meg.

"Az akkori és a mostani nyomok is a Közép- és Észak-Európában, Lengyelországban, Franciaországban és Skandináviában talált dinoszauruszokkal mutatnak hasonlóságot, nem pedig az afrikaiakkal. Az alpesi dinoszauruszok tehát európaiak voltak" - hangsúlyozta Avanzini. Hozzátette: mindez azt támasztja alá, hogy a szuperkontinens Pangea darabokra szakadását követően Trentino egykori területe Eurázsia része volt, nem pedig az afrikai kontinensé.