Kína október 1-jén, a Kínai Népköztársaság fennállásának 61-ik évfordulóján bocsátotta fel a - kínai holdistennőről elnevezett - Csang,e-2 Hold-szondát. Az űrszerkezet mostantól a Hold körül kering 100 kilométeres magasságban, és október végére 15 kilométerre megközelíti a Hold felszínét. Feladata fényképfelvételeket készíteni a következő, Csang,e-3 szonda leszállásának tervezett helyéről, a Szivárványok öbléről. A Csang,e-2 elődjénél jóval részletesebb képeket fog készíteni a Hold felszínéről, tekintve, hogy a Csang,e-1 csak 200 kilométerre közelítette meg azt.

A kínai űrkutatási program egyik vezető tudományos szakembere azt mondta szerdán, hogy Kína 2020 és 2025 között embert is küld a Holdra. Eddig csak az Egyesült Államoknak sikerült ez: az Apollo-11 1969-es missziója keretében Neil Armstrong volt az első ember, aki a Holdra lépett.

003-ban Kína - az Egyesült Államok és Oroszország után egyedüliként - saját űrhajóján embert küldött a világűrbe. Peking 2007 októberében bocsátotta fel a Csang,e-1 Hold-szondát, amely 2009 márciusában fejezte be küldetését.

Kína pénteken egyúttal sikeresen felbocsátott két kísérleti kutató műholdat is. A Sicsien VI-04 sorozathoz tartozó, több mint kétéves élettartamú űreszközök az űrkörnyezet állapotát fogják tanulmányozni, s egy sor tudományos kísérletet hajtanak végre. 1970 óta Kína az újabb két műholddal együtt már 132 ilyen űreszközt bocsátott fel a világűrbe.