Az európai városok ellen tervezett akció gyanúsítottjai a jelentések szerint a Mumbai (Bombay) városában 2008-ban végrehajtott terrorista támadáshoz hasonló lövöldözés lehetőségét emlegették. Lehallgatásuk nyomán a hatóságok figyelmeztetéseket adtak ki az utazók számára és jobban koncentráltak az al-Kaida tevékenységére a pakisztáni-afgán határtérségben, ahol több, e témát említő személy hangját rögzítették.

A hangazonosító szoftvert a brit kormány lehallgató központja (GCHQ) fejlesztette ki, az új eszköz segítségével szerzett információk utaltak arra, hogy a terroristák Németországban, Nagy-Britanniában és Franciaországban készítenek elő támadásokat olyan turisztikai nevezetességek ellen, mint például a párizsi Eiffel-torony.
A rendőrség Dél-Franciaországban október elején 12 személyt vett őrizetbe a feltételezett iszlamista szélsőséges hálózatok elleni razziákon. Egy másik akcióban két embert Marseille-ben, egyet Bordeaux-ban vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy afganisztáni terrorista kiképzőtáborokba toboroztak jelentkezőket.

A biometrikus technológia kifejlesztői szerint a hangazonosítás hasznosabb lehet a terrorellenes küzdelemben, mint az ujjlenyomat. „Nagyobb lehetőség nyílik így a bűnözők azonosítására, mint pusztán az ujjlenyomatok alapján, hiszen jóval nagyobb az esély a hangjuk, mintsem az ujjlenyomatuk rögzítésére” – mondta az AP-nek Germano Di Mambro, az amerikai Massachusetts állam Wellesley nevű városában működő Porticus Technology cég vezetője. A hangrögzítéses technológia hívei más sikerekre is hivatkozhatnak. Juan Carlos Ramirez Abadia kolumbiai drogbáró plasztikai műtéttel felismerhetetlenné tette magát és több más módszert is használt a hatóságok kijátszására. 2007-ben azonban az amerikai kábítószer ellenes hatóságnak sikerült azonosítania a hangját egy olyan hangszalagon, amelyet a kolumbiai hatóságok rögzítették: így végül le tudták tartóztatni.

A hangelemzés szakértői azonban óvatosságra intenek. Egy genfi tanácskozáson 2003-ban többen is közösen hívták fel a figyelmet arra, hogy tudományos szempontból lehetetlen ugyanolyan bizonyossággal azonosítani valakinek a hangját, mint az ujjlenyomatát. A tanulmány szerzői szerint a hang sokkal inkább változhat, mint egy személy ujjlenyomata – a kortól, illetve az egészségi- és a lelkiállapottól függően. Ezért a dolgozat egyik szerzője, Frederic Bimbot szerint megtévesztő hanglenyomatról beszélni, mert ezzel azt a benyomást keltik, hogy az ugyanolyan értékű, mint az ujjlenyomat. Mi több, Bimbot szerint a hangot szándékosan is meg lehet változtatni, és a jelenlegi technológia „nem elég érett ahhoz, hogy vitathatatlan következtetéseket tegyen lehetővé”.

E fenntartások ellenére a kormányok világszerte élénken érdeklődnek a hang-biometria iránt. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után alig egy hónappal az amerikai védelmi minisztérium már a hanglenyomatok azonosítását nevezte meg az egyik kiemelt kutatási és fejlesztési területként. Azóta is sor került már hangrögzítések alkalmazására, nevezetesen az Irak elleni háborúban – közölték volt amerikai kormánytisztviselők.

Az Interpol ujjlenyomat-osztályának vezetője is arról tájékoztatta az AP-t, hogy a nemzetközi bűnüldöző szervezetet érdekli a biometria. Mark Branchflower szerint hasznos lenne a hanglenyomatok tárolása és megosztása a szervezet 188 tagállamával az Interpol biztonságos világhálózatán. A hangazonosítási technológiát már alkalmazzák más szektorokban is. Amerikai büntetés-végrehajtók a feltételesen szabad lábra helyezett személyek figyelésére, kanadai telefonos szolgáltatók ügyfeleik azonosítására használják, Izrael legnagyobb bankja, a Leumi az elmúlt évtizedben a csalások elhárítása érdekében folyamodott a módszerhez.

Az amerikai és a brit titkosszolgálatok nemzetközi lehallgatási programot működtetnek és nagy mennyiségű információra tesznek szert segítségével. Olyan hatalmas az így szerzett adatmennyiség, hogy tárolására az amerikai National Security Agency hatalmas központ építését kezdte meg Utah államban. Az izraeli PerSay cég az egész világ kormányainak és magánvállalatainak szállít hangfelismerő eszközöket. Vezetője, Almog Aley-Raz szerint a hang-biometria lehetővé fogja tenni, hogy nagyszámú beszélgetésből kiszűrjék a gyanúsítottak hangját, ami komoly előrelépés lesz a felderítésben.

Aley-Raz elismeri, hogy ennek a technológiának is vannak hátrányai, például az esetleges háttérzaj és a rossz hangminőség, és nehezebb a hangazonosítás, amikor több személy beszél egyszerre. „Nem több ez sem egy új eszköznél, de olyan eszközről van szó, amely jó irányba vezetheti a terrorista-vadászokat” – vélekedik a szakértő.