Parányi eltérés okolható azért, hogy egyesek kétszer annyi pénzt adnak ki jótékony célokra, mint mások. A Bonni Egyetem szakértői az úgynevezett COMT-gént vizsgálták meg tüzetesebben, amelynek két változata között csupán egyetlen építőelem különbség van. A gén egy olyan enzim kódolását tartalmazza, amely bizonyos hírvivőanyagokat bont le az agyban. Ezek legismertebbike a dopamin, köznyelven boldogsághormon. 

Azoknak az embereknek az agya, akikben a gén egyik változata található meg, drasztikusan több dopamint bont le, mint a többieké. Ezek az alanyok az egyetem által elvégzett teszt során jóval adakozóbbaknak bizonyultak - derül ki a Social Cognitive & Affective Neuroscience című szaklapban megjelent írásból. 

Az egyetem közlése szerint ez az első alkalmon, hogy sikerült összefüggést kimutatni egy bizonyos genetikai adottság és az önzetlen cselekedetek között. Igaz, már ikrekkel kapcsolatos kutatásokból is kiderült, hogy az altruisztikus viselkedés részben a géneknek is köszönhető. Az is ismert, hogy a dopamin állatok és emberek esetében is részt vesz a társas viselkedés szabályozásában.