szerző:
MTI

A világ legrégebbi, majd hétezer éves sóbányáját tárták fel Azerbajdzsánban, az Araksz-folyó völgyében francia és azeri régészek.

A kutatás, amelynek eredményei a TÜBA-AR című régészeti folyóiratban látnak napvilágot, segít megismerni, hogy hogyan szerveződtek az első kaukázusi komplex civilizációk, amelyek a Kr.e. 4500 és Kr.e. 3500 között születtek - olvasható a SceinceDaily tudományos hírportálon. Régóta ismert, hogy milyen gazdasági és szimbolikus szerepet töltött be a konyhasó az antik és középkori társadalmakban. A legutóbbi felfedezések viszont arra világítanak rá, hogy a sónak fontos szerep jutott az írásbeliség megjelenése előtt, a prehistorikus társadalmakban is.

A francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) régészei Catherine Marróval az élen egy évtizede kutatják az Araksz-folyó vízgyűjtőmedencéjét Törökországban, Iránban és Azerbajdzsánban. A kutatókat különösen érdekelte az Azerbajdzsánban lévő Duzdagi sólelőhely, amely a Selyemút közelében található. A francia kutatók 2008-ban azeri kollégájukkal kezdték a Duzdagi lelőhely rendszeres feltárását. Az ásatások során rengeteg szerszám és cseréptárgy került elő, a legrégebbi a Kr.e. 4500 származik. Ez az első alkalom, amikor ebből az időszakból származó leletek ilyen nagy számban kerültek elő egy sóbányából. A régészeknek sikerült azt is bizonyítaniuk, hogy a bányászat valamikor a Kr.e. V. évezred második felében kezdődött, ez a kősó legrégebbi ismert kitermelése. A feltárások másik érdekessége, hogy rengeteg kora bronzkori szerszámot, bányászcsákányok, kőkalapácsok százait találták, ami arra utal, hogy a Kr.e. IV. évezredben már igen intenzíven folyt a kitermelés. 

Ez a jelentős sómennyiség messze meghaladta a helyi kis közösségek igényeit, így a sót nagy valószínűséggel távolabbi vidékekre szállították egy ma még ismeretlen gazdasági hálózat keretein belül. Ami érdekes, a jelek szerint az Araksz-völgyben élő közösségek nem mindegyike bányászhatta a sót, a kitermelés a Kr.e. V. évezredtől fogva néhány prominens csoport privilégiuma volt. A feltárások számos új kérdést felvetnek: kiknek szánták a Kr.e. V-IV. évezredben nagy mennyiségekben kitermelt konyhasót? Hogyan szerveződtek a kitermeléssel foglalkozó közösségek? Milyen politikai és gazdasági kapcsolatok voltak a falvak, kézműves műhelyek és bányák között? A francia és azeri régészek, hogy megválaszolják a kérdéseket, fel szeretnék tárni a beomlott járatokat is, amelyek területe meghaladja a 6 négyzetkilométert.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Videó: Piros lapokkal tüntettek az MTA szétverése ellen

Videó: Piros lapokkal tüntettek az MTA szétverése ellen

Nem tudják még a Néppártban, leváltják-e Szájert

Nem tudják még a Néppártban, leváltják-e Szájert

Óbudán és Kispesten árulták a kábítószert a most elfogott drogkereskedők – videó

Óbudán és Kispesten árulták a kábítószert a most elfogott drogkereskedők – videó

Az Iszlám Állam egy tagját fogták el Budapesten

Az Iszlám Állam egy tagját fogták el Budapesten

Bartók élőben – a Budapesti Fesztiválzenekar koncertje a hvg.hu-n

Bartók élőben – a Budapesti Fesztiválzenekar koncertje a hvg.hu-n

Albínó pingvin kelt ki a gdanski állatkertben

Albínó pingvin kelt ki a gdanski állatkertben