Letért a kijelölt pályáról, és a Hawaii-szigetek közelében a Csendes-óceánban zuhant az orosz GLONASS (Glonaszsz) navigációs rendszer három műholdja - közölte vasárnap a RIA Novosztyi orosz hírügynökség az orosz katonai-űrkutatási iparból származó forrásokra hivatkozva, cáfolva a sikeres felbocsátásról szóló korábbi híreket. Más források szerint még a levegőben eléghettek a berendezések, amikor visszazuhantak a Föld légkörébe.
A műholdak elvesztéséhez vélhetően az vezetett, hogy a Proton-M típusú hordozórakéta 8 fokkal letért a kijelölt pályáról. Előzőleg az orosz média arról adott hírt, hogy az űreszközök leváltak a hordozórakétáról, és sikeresen Föld körüli pályára álltak. Később azonban olyan hírek láttak napvilágot, hogy a műholdak a kelleténél jóval magasabb orbitális pályára álltak, mivel a hajtóművek a kelleténél nagyobb sebességre gyorsították a műholdakat szállító rakétafokozatot.
A Lenta.ru orosz hírszájt szerint a műholdak Hawaiitól, pontosabban annak fővárosától, Honolulutól 1500 kilométerre északnyugatra zuhantak az óceánba. A Lenta szerint Glonass-M típusú berendezésekről volt egyébként szó. Az orosz hírforrás szerint moszkvai különleges állami bizottság fogja kivizsgálni a sikertelen felbocsátás okait. A Lenta szerint, ha sikerült volna a három műholdat pályára állítani, akkor már 24 szatellitből állt volna az orosz GLONASS navigációs - helyzetmeghatározó - rendszer. Ez már elég lett volna az egész világ lefedéséhez - az MTI korábbi híre szerint.
Nem az óceánba zuhantak?
Ugyanakkor az Interfax hírügynökség internetes honlapjának jelentése szerint a műholdak a gyorsító fokozattal együtt eléghettek a légkörben. Az orosz védelmi minisztériumnál közölték, hogy a vasárnapi kudarc nem befolyásolja a GLONASS működését. A BBC a hír kapcsán kiemeli, hogy az orosz rendszer a GPS globális helymeghatározó szisztéma konkurense lehetett volna, ha sikerül a mostani fellövés.
A GLONASS fejlesztése 1976-ban kezdődött, és a globális lefedettséget akkor 1991-re kívánták elérni. Az első műholdat 1982. október 12-én állították Föld körüli pályára. A rendszer 1995-ben kezdte meg működését, de a Szovjetunió összeomlása után, részben a karbantartások elmaradása miatt használhatatlanná vált. Oroszország 2001-ben döntött a rendszer újbóli üzembe helyezéséről, s három évvel később a projekt megvalósításába bevonták Indiát is. A vasárnapi felbocsátással az egyenként 1415 kilogramm súlyú műholdakból álló navigációs rendszert bővítik. Ahhoz, hogy a rendszer folyamatosan használható legyen Oroszország egész területén, legalább 18 működő GLONASS-műholdra van szükség, illetve 24-el lehet lefedni az egész világot.
Egyelőre nem világos, milyen ellencsapásra lehet képes Irán, ugyanakkor Donald Trump táborában is többen úgy látják, hogy Amerikának nem lett volna szabad belekeverednie ebbe a háborúba.
Többféle nézetben is rá lehet nézni az éppen közlekedő vonatokra.
A nemzetközileg elismert kutató 91 éves volt.
Érdemes lesz minél gyakrabban hidratálni és kerülni a tűző napot a déli órákban.
