szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A német Die Zeit magazin régi összeesküvéselméleteket elevenített fel, és az ESA, az Európai Űrügynökség szakemberét megszólaltatva igyekszik cáfolni is azokat. A Holdra szállásról van szó, és annak három legismertebb "trükkjéről". Vagyis: miért lobog az amerikai zászló, és miért nem látszanak a csillagok, ha ott nincs légkör? Továbbá miért nem hagyott krátert maga után a holdkomp?

Ember a Holdon
1969. július 20-án az amerikai Apollo-program legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin elsőként lépett a Holdra. Fél évszázad elteltével újra kiújult a verseny a Hold meghódításáért, de ezúttal már nagyobb a tét. Cikksorozatunkban áttekintjük a Hold-kutatás 50 éves történelmét és felvázoljuk az égitest kolonizálásának lehetséges forgatókönyveit.
Friss cikkek a témában

1969. július 20-án Edwin "Buzz" Aldrin a Holdon sétált, majd kitűzte az amerikai zászlót. A zászló azonban a képek tanúsága szerint lobog, legalábbis első pillantásra úgy tűnik. Az is furcsa, hogy a képen  nincsenek csillagok sem, pedig a Holdon nincs légkör. Így elvileg szél se fújhatna, és a csillagok fényét sem nyelhetné el a levegő. Szintén régi probléma, hogy a holdkomp alatt miért nincs kráter, miért nem hagytak a talajon nyomot - az Eagle leszállómodul alatt - a rakéták.

Az összesküvéselméletek persze gyorsan megadták minderre a választ: az Apollo utazása soha nem történt meg, a jelenetet pedig egy filmstúdióban forgatták le. Most azonban az Európai Űrügynökség, az ESA előadást szervezett, amelyen egy szakértő, Rainer Kresken rakétamérnök igyekszik cáfolni ezeket az állításokat. Az Európai Műholdirányító Központ, az ESOC darmstadti munkatársa a Die Zeit-nak nyilatkozva ezt mondta: "az emberek izgalmasnak találják, ha sikerül valamit felfedezniük, ami nem felel meg az általános vélekedésnek".

A szovjetek szóltak volna?

Azt is hozzátette Kresken: ha mindez nem lett volna igaz, és tényleg nem lett volna landolás a Holdon, a szovjetek "azt technikai lehetőségeiket kihasználva megtudták volna, és az egész világgal közölték volna". A Holdról származó kőzetek, a holdkompok maguk után hagyott nyomai ugyancsak bizonyítják a leszállást szerinte. Vannak csillagászok is, akik megfigyelték az eseményt - derült ki szavaiból.

Buzz Aldrin a Holdon
Wikipedia

De mi a helyzet a zászlóval és a csillagokkal? A Holdon valóban nincs légkör, ezt persze Kresken sem állítja, és tegyük hozzá: szél sincs. Kresken azonban azt mondja: a zászló egyáltalán nem lobog, hiszen több fotón is éppen ugyanúgy gyűrődik a zászló. Ezen kívül Kresken vissza is kérdezett: miért fújna a szél tévéstúdióban? A csillagok sem azért nem csillognak, mert a stúdióban nem kapcsolták be őket, hanem azért, mert a Holdra szállás idején a nap sütött, és ilyenkor szabad szemmel is alig lehetett látni azokat. Egy kamera pedi, amely rövid exponálási idő alatt készítette a képet még kevésbé volt képes érzékelni a halvány fényű távoli égitesteket. Ezért nem látszanak a fotón a csillagok.

Miért nincs kráter?

Még érdekesebb, hogy miért nincs kráter a holdkomp alatt. Egyrészt a hajtóművek sugara a Holdon éppen a már sokat emlegetett vákuum, vagyis a légkör hiánya miatt nem lefelé irányul, mint a Földön, hanem minden irányba szétszóródik, kvázi "szétrobban". Másrészt a Hold felszínén csak tíz centiméternyi a porréteg, ezt el is fújta a holdkomp, ez persze így nem is vehető ki ezért a képen. Mélyebb kráter ezért nem keletkezett, hiszen nem valami földi sivatagban landolt az Eagle.

Végül a Die Zeit felteszi a kérdést: és az árnyékok? Ezek állítólag a Hold felszínének egyenetlenségei miatt nem párhuzamosak. "Vagy mégiscsak a tévéstúdió lámpái voltak" - zárul a Die Zeit cikke.

Az árnyékokról és más érdekességekről, a zászló gyűrődéséről más fotók is tanúskodnak, erről a NASA oldalán tovább lehet olvasni. A The Great Moon Hoax című írás tételesen igyekszik cáfolni a legendákat. A NASA magyarázata szerint a Holdra kitűzött amerikai zászló azért is gyűrődik egy másik képen, mert éppen belecsavarták a talajba a zászlórudat, és persze eközben szél nélkül is picit redőzött lehet a zászló.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Tech

Elveszett videó került elő a holdraszállásról

Új felvételek kerültek elő Neil Armstrong és Buzz Aldrin történelmi sétájáról. A teljes, restaurált videót október 6-án mutatják majd be az Australian Geographic Society díjátadó gáláján, Sydney-ben.

hvg.hu Tech

Holdra szállás 40 éve: hétfőn este tízkor landol a virtuális Apollo-11

Neil Armstrong és Buzz Aldrin történelmi tette után négy évtizeddel a szakértők megosztottak: egyesek a Mars, mások a Hold újbóli meghódítását tartják fontosabbnak. Egy biztos: a Föld kísérőjének felfedezéséhez kapcsolódó történetek a mai napig lebilincselik a tudomány és az űrkutatás iránt érdeklődőket. A jubileumra összegyűjtöttük a holdra szállással és az égitesttel foglalkozó beszámolóinkat, valamint néhány újdonságot.

hvg.hu Tech

Gebinbe adja az emberi űrutazásokat a NASA?

A New York Times (NYT) értesülései szerint a NASA azt fontolgatja, hogy az emberi űrutazásokat célzó programjain módosít. A Los Angeles Times (LAT) pedig úgy tudja, Obama elnök lefújja az Ares I és Ares V rakétafejlesztési programokat, és sem a holdraszállást, sem a Mars-utazást nem fogják finanszírozni.

Nagyítás

Így szálltak a Holdra - Nagyítás

Neil Armstrong és Buzz Aldrin történelmi tette után négy évtizeddel a szakértők megosztottak: egyesek a Mars, mások a Hold újbóli meghódítását tartják fontosabbnak. Egy biztos: a Föld kísérőjének felfedezéséhez kapcsolódó történetek a mai napig lebilincselik a tudomány és az űrkutatás iránt érdeklődőket.

Tech

A Holdra szállás magyar tálalása

Az amerikai hadicélok állandó felemlegetésével, illetve a Luna–15 szovjet holdszonda reklámozásával igyekezett „helyre tenni” 40 éve a magyar sajtó az Apollo–11 sikerét.

hvg.hu Tech

Az űrben tankolhatnak a Holdra tartó asztronauták

Egy amerikai kormánybizottság vizsgálja a lehetőségét annak, hogy hatalmas és drága rakéták helyett kisebb, olcsóbb járművekkel jussanak a kozmoszba űrhajósaik. Az üzemanyag felvételét egy Föld körül keringő „töltőállomással” oldanák meg.