Ember a Holdon
1969. július 20-án az amerikai Apollo-program legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin elsőként lépett a Holdra. Fél évszázad elteltével újra kiújult a verseny a Hold meghódításáért, de ezúttal már nagyobb a tét. Cikksorozatunkban áttekintjük a Hold-kutatás 50 éves történelmét és felvázoljuk az égitest kolonizálásának lehetséges forgatókönyveit.
1969. július 20-án Edwin "Buzz" Aldrin a Holdon sétált, majd kitűzte az amerikai zászlót. A zászló azonban a képek tanúsága szerint lobog, legalábbis első pillantásra úgy tűnik. Az is furcsa, hogy a képen nincsenek csillagok sem, pedig a Holdon nincs légkör. Így elvileg szél se fújhatna, és a csillagok fényét sem nyelhetné el a levegő. Szintén régi probléma, hogy a holdkomp alatt miért nincs kráter, miért nem hagytak a talajon nyomot - az Eagle leszállómodul alatt - a rakéták.
Az összesküvéselméletek persze gyorsan megadták minderre a választ: az Apollo utazása soha nem történt meg, a jelenetet pedig egy filmstúdióban forgatták le. Most azonban az Európai Űrügynökség, az ESA előadást szervezett, amelyen egy szakértő, Rainer Kresken rakétamérnök igyekszik cáfolni ezeket az állításokat. Az Európai Műholdirányító Központ, az ESOC darmstadti munkatársa a Die Zeit-nak nyilatkozva ezt mondta: "az emberek izgalmasnak találják, ha sikerül valamit felfedezniük, ami nem felel meg az általános vélekedésnek".
A szovjetek szóltak volna?
Azt is hozzátette Kresken: ha mindez nem lett volna igaz, és tényleg nem lett volna landolás a Holdon, a szovjetek "azt technikai lehetőségeiket kihasználva megtudták volna, és az egész világgal közölték volna". A Holdról származó kőzetek, a holdkompok maguk után hagyott nyomai ugyancsak bizonyítják a leszállást szerinte. Vannak csillagászok is, akik megfigyelték az eseményt - derült ki szavaiból.
De mi a helyzet a zászlóval és a csillagokkal? A Holdon valóban nincs légkör, ezt persze Kresken sem állítja, és tegyük hozzá: szél sincs. Kresken azonban azt mondja: a zászló egyáltalán nem lobog, hiszen több fotón is éppen ugyanúgy gyűrődik a zászló. Ezen kívül Kresken vissza is kérdezett: miért fújna a szél tévéstúdióban? A csillagok sem azért nem csillognak, mert a stúdióban nem kapcsolták be őket, hanem azért, mert a Holdra szállás idején a nap sütött, és ilyenkor szabad szemmel is alig lehetett látni azokat. Egy kamera pedi, amely rövid exponálási idő alatt készítette a képet még kevésbé volt képes érzékelni a halvány fényű távoli égitesteket. Ezért nem látszanak a fotón a csillagok.
Miért nincs kráter?
Még érdekesebb, hogy miért nincs kráter a holdkomp alatt. Egyrészt a hajtóművek sugara a Holdon éppen a már sokat emlegetett vákuum, vagyis a légkör hiánya miatt nem lefelé irányul, mint a Földön, hanem minden irányba szétszóródik, kvázi "szétrobban". Másrészt a Hold felszínén csak tíz centiméternyi a porréteg, ezt el is fújta a holdkomp, ez persze így nem is vehető ki ezért a képen. Mélyebb kráter ezért nem keletkezett, hiszen nem valami földi sivatagban landolt az Eagle.
Végül a Die Zeit felteszi a kérdést: és az árnyékok? Ezek állítólag a Hold felszínének egyenetlenségei miatt nem párhuzamosak. "Vagy mégiscsak a tévéstúdió lámpái voltak" - zárul a Die Zeit cikke.
Az árnyékokról és más érdekességekről, a zászló gyűrődéséről más fotók is tanúskodnak, erről a NASA oldalán tovább lehet olvasni. A The Great Moon Hoax című írás tételesen igyekszik cáfolni a legendákat. A NASA magyarázata szerint a Holdra kitűzött amerikai zászló azért is gyűrődik egy másik képen, mert éppen belecsavarták a talajba a zászlórudat, és persze eközben szél nélkül is picit redőzött lehet a zászló.
