Az év egyik robbanás előtt álló területe az online videók tévés megjelenítése lehet, az olyan szolgáltatásoknak köszönhetően, mint a Google TV, az Apple Tv, a Boxee, illetve a keresőcég tévés szolgáltatását is megszorongató, magyar fejlesztésű Hybridbox. Bár még mindegyik cég csak az első lépéseket teszi meg, szépen lassan egyre nagyobb teret követelnek maguknak a tévénézők figyelméért folyó harcban. Ezt a folyamatot serkentheti a szélessávú internetelérés további terjedése, illetve a kábeltévék minőségét elérő online videók mennyiségének növekedése (ez különösen fontos pont hazánk esetében, amely a legtöbb szolgáltatás szemszögéből nézve a senki földjének számít, remélhetőleg ez változik a közeli jövőben). Az online tartalomszolgáltatásba szépen lassan a kábelszolgáltatók is becsatlakoznak, így ami most még csak érdekes szárnypróbálgatásnak tűnik, a 2011-es esztendő során akár komoly versenytársává is válhat a kábeltévéknek.

Internet a tévében - az idei év nagy durranása lehet

AP

A közösségi szolgáltatások közül idén emelkedhetnek ki a felhasználókat összekapcsoló, szociális kérdés-felelet weboldalak. Ezek közül a jelenleg a Quora nevű szolgáltatás tűnik a befutónak, melynek lényege, hogy a felhasználók különböző témájú kérdéseket tehetnek fel, amelyre a közösség tagjai keresik a választ. A szociális hálókhoz hasonlóan a Quora weboldalán egyes témákra is feliratkozhatnak az internetezők és követhetik az adott kérdéssel kapcsolatos legújabb fejleményeket. A weboldalban rejlő potenciált az mutatja talán a legjobban, hogy a TechCrunch szerkesztői szerint a Quora lehet 2011 Twittere, ami a felhasználói tábor gyarapodását illeti.

A tavalyi év végén jelentősen megugrott az úgynevezett közösségi fotóalkalmazások (Instagram, PicPlz, Path, Hipstamatic, stb.) népszerűsége. A felvételek csaknem azonnali megosztását lehetővé tévő szoftverek elterjedéséhez természetesen az okostelefonok felhasználói táborának gyarapodása is hozzájárult. Az alkalmazások segítségével a fotók felcímkézhetőek, megjelölhető a felvétel pontos helyszíne, különböző szűrők segítségével pedig változatos hangulatúvá varázsolhatóak az egyszerű képek. A már létező közösségi hálózatokra (Twitter, Foursquare, Facebook) ráépülve így szinte összes online ismerősünknek büszkélkedhetünk fotóinkkal.

Szintén a mobileszközök képességeinek fejlődését aknázzák ki az úgynevezett mobilpénztárca alkalmazások, amelyek egyre növekvő népszerűségét szinte minden gyártó és fejlesztő cég szeretné meglovagolni az Apple-től a Nokiáig. A Google is beszállt a versenybe, amikor felvásárolta a mobilos fizetést lehetővé tévő Zetawire nevű céget, a Nexus S nevű készülékben pedig már meg is jelent a hitelkártyákban is használt NFC (Near Field Communication) chip. A telefont így egy vezeték nélküli olvasóegység előtt lóbálva fizethetünk az erre felkészült üzletekben. Természetesen az Apple sem akar lemaradni, a tavalyi évben már körüludvarolták a hasonló téren tevékenykedő BOKU nevű startupcéget. A hírek szerint az NFC az iPhone 5-ben is megjelenik majd. Igaz, hogy a mobilos fizetéshez szükséges a kereskedelmi egységek közreműködése is, a technológia terjedésével várhatóan még idén átbillenhet a mérleg nyelve – természetesen tőlünk nyugatabbra – így ha lassan is, de nemsokára nálunk is megjelenhetnek az első ilyen üzletek.

Japánban már működik a módszer

AP

Az internetezés közben ránk zúduló információmennyiséget igyekeznek valamelyest kordában tartani az olyan alkalmazások, amelyek figyelembe veszik, hogy milyen körülmények között használják őket (Context-Aware Apps). Az ilyen szoftverekkel lehetővé válik például, hogy ha a mobilunkon keresünk valamilyen témára, a listában elsőként azok a találatok jelennek meg, amelyek fizikai helyzetünkhöz képest közel találhatóak. De ilyen például a már említett Quora is, amelynek segítségével a keresők az általunk érdekesnek tartott témákhoz kapcsolódó találatokat részesítik előnyben. A kontextusfüggő alkalmazások figyelik a közösségi hálózatunkon pörgő témákat is, a híroldalakon így az ismerőseink által leggyakrabban megosztott cikkek jelennek meg először.

A tavalyi év részben a helyfüggő (LBS) szolgáltatásokról szólt. Ezek esetében viszont gyakran probléma, ha egy-egy helyszín kétszer is szerepel a listában. Ezt a problémát küszöbölhetné ki egy nagy egységes adatbázis (Open Places Database), amelyet a különböző cégek is fel tudnának használni saját üzleteik, kirendeltségeik megjelenítésére. Szintén gyerekcipőben járó szolgáltatásról van szó, de például az OpenStreetMaps lehet a befutó, amely tömöríti a különböző LBS-ek által használt helyszíneket.

A cloud computingról már több alkalommal is írtunk, azonban 2011-ben új területen fejlődhet hatalmasat a technológia: a felhőben tárolt adatok segítségével számos olyan szolgáltatás jelenhet meg, amelyek lehetővé teszik, hogy a felhasználók bárhol, bármikor hozzáférjenek kedvenc filmjeikhez, zenéikhez. Ehhez arra lesz szükség, hogy a legfőbb szolgáltatók (leginkább a Google és az Apple) megállapodjon a stúdiókkal és kiadókkal, hogy tartalmaikat cloud-alapú adatbázisokon keresztül kínálják. A módszerrel már próbálkoztak az olyan oldalak, mint a Rhapsody, vagy a Spotify, azonban a két gigacég jóval előnyösebb tárgyalási pozícióból indul, így segítségükkel talán még az idén elérhetővé válhatnak a bárhonnan, bármikor elérhető zenék és filmek.