Amerikai szakemberek szerint a friss tudásanyag folytonos felidézése, ismétlése hatékonyabb módszernek bizonyul néhány újfajta tanulási metodikánál. Az "egyszerű felidézés" révén az újonnan megszerzett ismeretek sokkal jobban belevésődnek a memóriába és így a későbbiekben is könnyebben előhívhatóvá válnak. Az írott szövegek jelentős részének elsajátítása terén sok modern oktató a gondolat-, illetve agytérképek használatára esküszik - idézte a Science című amerikai tudományos folyóiratban megjelent tanulmányt a The Daily Telegraph brit napilap weboldala.
A gondolattérkép lényege egy olyan ábra kidolgozása, amely az olvasott szöveg lényeges elemeit, szavait, valamint a hozzájuk fűződő gondolatokat tartalmazza, és azokat egymással való kapcsolatuk alapján elrendezve jeleníti meg. Az Indiana államban lévő Purdue Egyetem munkatársa, Jeffrey Karpicke által végzett két kutatás eredményei szerint azonban az oktatási anyag ilyen formában történő elsajátítása sokkal hatástalanabb, mint a tanultak folyamatos ismétlése, felidézése.
A felmérés során mintegy száz egyetemistát kértek meg arra, hogy idézzenek fel írásban, amennyit csak tudnak egy olyan tudományos szövegből, amelyet nem sokkal előtte olvastak el. A résztvevők többsége a gondolattérképes módszerrel próbálkozott, ám a felidézés-ismételgetés technika mind a rövid,- mind a hosszú távú memória szempontjából hatékonyabbnak bizonyult. Az eredmények azt sugallják, hogy utóbbi módszer nem csupán az agyban tárolt információk felkutatásában és előhívásában segít, hanem már maga a tudásanyag rekonstruálásának a folyamata is egy olyan eljárás, amely hozzájárul a tudományos ismeretek könnyebb elsajátításához.
