Egyre kevesebb disznódelfin él a Balti-tengerben

Állatvédők adatai alapján tovább csökkent a disznódelfinek száma a Balti-tengerben: különösen a Rügen szigetétől keletre eső belső részen aggasztó a helyzet, ahol mindössze 250 kifejlett állat maradt - közölte Petra Deimer, a német Tengeri Emlősöket Védő Társaság (GSM) elnöke.

  • MTI MTI
Egyre kevesebb disznódelfin él a Balti-tengerben

Adatai a Der Spiegel című német lap internetes kiadása szerint a Jastarnia-terv egyik munkacsoportjától származnak. A terv tíz éve jött létre a legtöbb Balti-tenger menti állam részvételével, hogy megmentsék az egyetlen ott honos cetfélét. Az állomány a dániai vizekben is zsugorodott. Míg 1994-ben a Balti-tenger nyugati részén még becslések szerint 27 769 állat élt, 2005-ben már csupán 10 865. Az utóbbi három esztendőben megesett, hogy a járókelők és a vízi sportok űzői 170 disznódelfin-tetemről is jelentést tettek egy év leforgása alatt csak a német partok mentén.

wikipedia.org

A tetemek több mint a fele a halászat rovására írható - hangsúlyozta Deimer vizsgálati eredményekre hivatkozva. A mesterségesen előidézett pusztulás mértéke mindenképp túl magas, amúgy nem haladná meg az állomány egy százalékát.

A közönséges disznódelfin (Phocoena phocoena) mintegy 1,8 méteresre nő meg, és a GSM közlése szerint elérheti a 15 éves kort. A cetek fogyatkozása elsősorban a halászatra - a mellékfogások által - vezethető vissza, azonban a tengervíz szennyezése, a természeti kincsek kiaknázása és a fokozódó hajóforgalom is hozzájárul a pusztuláshoz. A Jastarnia munkacsoportja a cetekre kevésbé ártalmas halászati eszközök alkalmazását javasolja, például varsák használatát állított hálók helyett, amelyek halálosak a cetek és a tengeri madarak számára.

A disznódelfineket az Északi-tengeren is veszély fenyegeti. A tengeri szélerőműparkok építésénél ugyanis a cégek nem veszik figyelembe a zajra vonatkozó határértékeket, ez pedig zavarja az amúgy is veszélyeztetett tengeri emlősöket.

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.