Orbán Ráhel vágyott rá, közpénzből megcsinálják: NER-szálakkal, állami támogatással jön az immerzív színház
Legalább 2,5 milliárdos állami támogatással hoznak létre turisztikai attrakciónak szánt látványszínházat a Millenárison.
A Disaster Medicine and Public Health Preparedness című folyóiratban hétfőn megjelent tanulmány szerint a gyógyszereknek szűkében lévő elsősegélynyújtók a nukleáris katasztrófa utáni 48 órában akkor tudnák a legtöbb életet megmenteni, ha a legsúlyosabb sugárfertőzöttek helyett azokra összpontosítanának, akiknek a sérülései könnyebbek, és van esélyük az életben maradásra. Ez ellentmond a hagyományos mentési eljárásoknak, amelyek keretében a legsúlyosabb sérülteké a prioritás.
Az Amerikai Orvosszövetség lapjában publikált, 38 tagállam egészségügyi szolgálatának adataira épülő felmérés arra a megállapításra jutott, hogy az Egyesült Államok gyengén felkészült egy nukleáris katasztrófa elhárítására. Amerikában 31 államban működik nukleáris erőmű, amelyek közül 26 szolgáltatott adatokat a felméréshez. Az eredmények publikálása csak véletlenül esett egybe a japán nukleáris katasztrófahelyzettel.
A 2010 során elvégzett felmérés megállapította, hogy a vizsgált államok fele semmiféle közegészségügyi vészforgatókönyvvel nem rendelkezett egy nukleáris katasztrófa esetére, és nem is végeztetett el ezzel kapcsolatos hatástanulmányt.
"Átfogó terv nélkül nukleáris vészhelyzet esetén az államok reagálása kevéssé hatékony, nem megfelelő és megkésett lenne" - hangzott a jelentés, amely egyúttal számos ajánlást is tett a helyi hatóságoknak a készültség javításával kapcsolatban.
Javasolta egyebek között, hogy "jelentősen" javítsanak az egészségügyi személyzet felkészültségi szintjén a sugárfertőzés elhárításának területén és hogy dolgozzanak ki átfogó mentési terveket.
A tanulmány egyebek között rámutat, hogy egy, a hirosimaival megegyező pusztító erejű, 10 kilotonnás nukleáris robbanószerkezet működésbe lépése esetén Washingtonban és a város környékén összeomlana az egészségügyi ellátás. Az amerikai főváros 38 mentőautójára és 3600 kórházi ágyára 930 ezer orvosi ellátásra szoruló ember jutna, akik közül 70 ezer állapota megkövetelné a kórházi kezelést. Egy műtőre több mint 1000 súlyos sebesült jutna.
Az amerikai nagyvárosokban a katasztrófa helyszínének közelében található kórházakat rövid idő alatt túlterhelnék a sérültek. A gyógyszerkészletek órák alatt kiürülnének, s azokat csak napok múlva tudnák pótolni.
