Szlovák beszámolók szerint március 29-én a szokásos sugárzási érték 500-szorosát mérték az esőcseppekben feldúsult jód-131-es izotóp miatt a pozsonyi Comenius Egyetem szakemberei. Ez azonban nem jelent veszélyt, a háttérsugárzás sem növekedett - írta az Index.hu szerdán. Szintén szerdai hír szerint a fukusimai reaktorok környékén a tengerben a határérték több ezerszeresét mérték ebből az izotópból, amely természetes körülmények között nem jön létre.

Turai István, az Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) megbízott főigazgatója a hvg.hu-nak elmondta, hogy Budapesten folyamatosan mérik a radioaktív izotópok légköri jelenlététét és a háttérsugárzást. Ez utóbbi nem emelkedett a fukusimai események óta. A japán atomerőműveknél történtek után sűrítették a méréseket. Az általános sugárszintet már az ünnep- és vasárnapokon is mérik, a jódizotópok koncentrációját pedig hetente ellenőrzik a korábbi kétheti mérések helyett.

Jód-131-es: 5-10-szeres növekedés

A főigazgató elmondta, hogy a jód-131-es Budapesten általában 10-20 mikroBecquerel köbméterenkénti radioaktivitást okoz, ami feltehetően a kórházak, illetve az izotópkutató intézetek kibocsátása. (1 Bq/m3, azt jelenti, hogy másodpercenként 1 radioaktív bomlás történik, azaz 1 Becquerel a radioaktivitás egy köbméternyi levegőben. A mikroBq ennek az egymilliomodnyi részét jelenti.)

Fukusima óta eddig nem emelkedett a levegőminták összesített aktivitása a naponta rendszeresen begyűjtött 24-órás mintákban. A tegnap reggel levett egyhetes mintában azonban az OSSKI is magasabb jód-131 koncentrációt mért Budapesten: 100 mikroBq-s radioaktivitást tapasztaltak. Ez a korábbinak az ötszöröse, tízszerese, de Turai dr. szerint ez is milliárdodnyi része az emberre esetleg veszélyes sugárzási szintnek.

Orvosi terápiában sokkal nagyobb a sugárterhelés

Összehasonlításul megemlítette, hogy amikor radioaktív jóddal végeznek orvosi vizsgálatokat - részben emiatt van egyébként jód-131-es Budapest levegőjében, egyébként elő sem fordulna ilyen a természetben -, tehát ilyen orvosi vizsgálatokra gyermeknek 1 MegaBq, felnőttnek 5 MBq jód-131-t adtak be, bár ma már inkább csak terápiás céllal ennél százszor és ezerszer nagyobb aktivitásokat alkalmaznak. Vagyis a 10 mikroBq milliárdszorosánál is sokkal nagyobb radiojód-terhelés sem okoz egészségügyi problémákat a szakértő szerint.

Éppen ezért az, hogy most tízszeresére nőtt a jód-131-es előfordulása Budapest levegőjében, nem jelent egészségügyi kockázatot, mert messze a veszélyes érték alatt marad a koncentráció. Még így is több milliárd köbméternyi levegőt kellene ilyen radioaktivitás mellett belélegeznie valakinek, hogy egészségügyi veszélynek legyen kitéve -  tette hozzá.

Nincs ekkora különbség Szlovákia és Magyarország között

A főorvos a pozsonyi mérés kapcsán elmondta: elképzelhetetlen, hogy ekkora legyen a különbség Magyarország és Szlovákia között, hiszen a háttérsugárzás mindkét országban változatlan. Éppen ezért nem zárta ki, hogy Pozsonyban esetleg egy helyi szennyezőforrás is közrejátszhatott az 500-szoros növekedésben, míg Magyarországon csak 5-10-szeres a növekedés. Egyébként még ez az 500-szoros pozsonyi érték sem veszélyes. Hiszen azt sem tartja ártalmasnak az orvosi gyakorlat, hogy a radiojód-terápiában részesített beteget hazaengedjék a kórházból, amikor a testében még 400-1100 MBq jód-131 mérhető.

Az OSSKI főigazgatója elmondta, hogy ahhoz, hogy ki lehessen mondani a jódkoncentráció emelkedése és a fukusimai események közötti összefüggést, további mérésekre lesz szükség. Ha a heti jód-131-es mérések a későbbiekben is hasonlóan nagyobb radioaktivitási szintet mutatnak, s megjelennek a hazai levegőben a céziumizotópok is, akkor valószínűsíthető a kapcsolat a Japánban történtek és a hazai légköri jódizotóp-koncentráció változása között.