A lótenyésztők gyakran más istállókba küldik kancáikat, hogy az ottani ménekkel fedeztessék őket. A kutatás szerint azonban, amikor a kanca visszatér, megpróbál a "hazai" csődörökkel is párzani, hogy elfedje csikója származását. Amennyiben ez nem sikerül neki, gyakran elvetél.

A furcsa viselkedés valószínűleg a hímek által vezetett csoportokra sokszor jellemző "utódgyilkosságra" vezethető vissza: a vezérhím más hímek utódait megöli, amikor átveszi a csoportot. A kutatók szerint eredményeik magyarázatot adhatnak arra, hogy miért olyan magas a vetélések aránya a házilovaknál.

Ludek Bartos, a csehországi Állattudományi Intézet kutatója és kollégái egy internetes újság segítségével juttattak el kérdőívet a lótulajdonosokhoz. A válaszokból kiderült, hogy az "idegen" csődörökkel fedeztetett kancák csaknem harmada elvetélt, míg az otthon fedeztetettek közül egy sem - fejtette ki Bartos a BBC News-nak.

Emelte a kancák vetélésének gyakoriságát, ha a velük szomszédos karámokban tartották a csődöröket. A csődöröktől elkülönítetten tartott kancák, amelyek így képtelenek voltak álcázni csikójuk apaságát, szintén gyakrabban vetéltek el. A kutatók a Behavioural Ecology and Sociobiology című szaklapban publikált tanulmányukban a jelenséget azzal magyarázták, hogy "a vemhes kancák így megkímélik magukat attól az energiapazarlástól, amelyet egy valószínűleg halálra ítélt csikó kihordása jelent".

A cseh kutatók ötletüket az állatkerti zebrákkal kapcsolatos megfigyeléséből merítették. A zebráknál a beltenyészet elkerülése végett olykor új csődört hoznak a csoportba. Bartos és csapata egy korábbi kutatással kimutatta, hogy ilyenkor a legtöbb zebrakanca elvesztette vehemét. Friss vemhességek esetén ez az arány meghaladta a 95 százalékot, míg a magzat egyhónapos korát követően negyven alá csökkent.

Bartos szerint a zebrák és a házilovak hasonló "vetélési stratégiát" fejlesztettek ki. A kutató nem tartotta kizártnak, hogy a lovak "hozzák meg a döntést" magzatuk elvesztéséről. A természetesen kiváltott vetélés jól ismert jelenség az állatvilágban, elsősorban rágcsálók estében figyelték meg, hogy a hímek vizeletének szaga vetélésre készteti a vemhes nőstényt.

Bár a lovak esetében még nem tisztázott a jelenség háttere, Bartos szerint eredményeiknek fontos üzenete van a lótartók számára: rossz gyakorlat a kanca elszállítása a fedeztetés vagy mesterséges megtermékenyítés érdekében, majd szembesítése az otthoni csődörökkel.