Összefűzés nélkül
  Javítás nélkül
  Gyűjtőbe tesz
  Nyomtatóbarát változat
 
   
 
 
 

A tollazatvesztési rendellenességként ismert kór először az afrikai feketelábú pingvin (Spheniscus demersus) fiókákat, majd később az Argentínában honos Magellán-pingvinek (Spheniscus magellanicus) kicsinyeit támadta meg. A szakemberek attól tartanak, hogy a betegség miatt a madarak sokkal sérülékenyebbek lesznek az időjárási viszonyokkal és a betegségekkel szemben, emiatt pedig jelentősen megnőhet elhullási arányuk.
   
"A tollazatvesztési rendellenesség nem gyakori a legtöbb madárfaj esetében, ezért további vizsgálatok kellenek a betegség pontos okának, illetve a más pingvinfajokra való esetleges átterjedésének meghatározásához" - mondta Dee Boersma, az amerikai Vadvédelmi Társaság (WCS) munkatársa, aki dél-afrikai, argentin és amerikai szakemberek segítségével eredt a rejtélyes kór nyomába. "Muszáj rájönnünk, hogy miként akadályozzuk meg továbbterjedését, mivel a pingvinek számára már így is komoly fenyegetést jelent az olajszennyezés és az éghajlatváltozás" - hangsúlyozta a szakember. A kórt először a dél-afrikai Fokváros egyik rehabilitációs központjában lévő pingvineken azonosították 2006-ban. Az ott élő fiókák 59 százaléka még abban az évben elvesztette tollazatát, majd a rákövetkező évben ez az arány 97 százalékra növekedett. 

A madarak később újra tollat növesztettek, ám mind a dél-afrikai, mind az argentin fiókák sokkal lassabban fejlődtek tollas társaikhoz képest. A csupasz fiókáknak ezen kívül több energiára volt szükségük ahhoz, hogy melegen tartsák magukat, emiatt pedig méretükben és súlyukban is sokkal kisebbek maradtak tollas társaikhoz képest. A szakemberek szerint a szokatlan tollvesztés hátterében valamilyen kórokozó, helytelen pajzsmirigy működés, kiegyensúlyozatlan táplálkozás, vagy genetika adottságok állhatnak - sorolta a lehetséges okokat a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása. "A tollazatvesztési rendellenesség előfordulási gyakoriságának megnövekedése a vadmadarak populációjában azt jelzi, hogy most valami új betegséggel van dolgunk" - hangsúlyozta Mariana Varese, a WCS latin-amerikai és Karib-térségi programjának vezetője. "További tanulmányok kellenek a probléma gyökerének megtalálásához, amely segíthet a lehetséges gyógymódok kidolgozásában" - tette hozzá.