Miközben az erős ionizáló sugárzás hatására a szervezetekben megnőtt a hibás kromoszómájú sejtek mennyisége, a mutánsok száma ettől nem lett nagyobb Csernobil közelében - állítja egy ukrán kutatócsoport, akik szerint erre az a magyarázat, hogy a mutánsok már embrióként elhalnak.
Nem találtak mutáns szervezeteket a csernobili nukleáris katasztrófa genetikai következményeit vizsgáló ukrán kutatók a felrobbant létesítmény körüli 30 kilométeres tiltott zónában – írta csütörtökön online kiadásában a Zerkalo Nyegyeli című ukrán hetilap.
A kiadvány számára írt cikkükben Valerij és Tatyana Glazko professzorok – mindketten a mezőgazdasági tudományok doktorai – leszögezték, hogy legnagyobb csodálkozásukra nem sikerült genetikai mutánsokra bukkanniuk Csernobil körzetében a kutatásaik során, amikor azt vizsgálták, mely génekben és milyen mennyiségben alakulnak ki mutációk a katasztrófa okozta ionizáló sugárzás nyomán. Szerintük paradoxonként hathat, hogy miközben az erős ionizáló sugárzás hatására a szervezetekben megnőtt a hibás kromoszómájú sejtek mennyisége, a mutánsok száma ettől nem lett nagyobb.
A két kutató különböző állatfajokat vizsgált a 30 kilométeres zónán belül, de nem talált közöttük mutáns egyedeket. Mint cikkükben rámutattak, a természet „bölcsen jár el”, mivel a mutánsok meg sem születhetnek, hiszen a hibás sejtek már a kialakulásuk során kirostálódnak az élő szervezetek génkészletének állapotát ellenőrző bonyolult mechanizmusoknak köszönhetően. Például a besugárzott egerek esetében megnő az embrióelhalás, de ez még az embrió méhbe való beágyazódás előtt bekövetkezik – írták.
Az állatok egymás utáni generációiban bekövetkező örökletes változásokat vizsgálva a kutatók megállapították, hogy a megnövekedett sugárzás hatására például csökkent a szarvasmarhák termékenysége, és módosult populációjuk genetikai struktúrája. Ugyanakkor – mutattak rá – a gyenge szaporodási képesség inkább jellemezte a krónikus sugárterhelés mellett világra jött állatokat, mintsem azokat, amelyek ivarérett állapotban kerültek sugárfertőzött környezetbe. A genetikai szerkezet változásai, fajtától függően, jól nyomon követhetők voltak a tiltott övezetben született szarvasmarha-generációkban – írták az ukrán kutatók.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
