Somogy megye déli részén, Zala megyében több helyütt és Veszprém megyében is komoly gondot okoz a méhpusztulás - mondta az InfoRádiónak Tóth Péter méhmérgezésekkel foglalkozó szakértő, aki emlékeztetett arra, hogy április első dekádjában, amikor megkezdődött kökényvirágzás, nagyon rossz volt az idő: hideghullám szélviharral és csapadékkal. Az akkor alkalmazható növényvédő szereket nem sikerült eljuttatni a gazdáknak, csak később, amikor már megjött a jó idő - magyarázta az InfoRádiónak az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Veszprém megyei szaktanácsadója.

Tóth Péter hangsúlyozta: egyes időszakokban éppen a méhek miatt nem szabad permetezni, a virágzó kultúrát veszélyes szerrel kezelni tilos, márpedig most ez történt. A mostani méhpusztulások a szakértő szerint "nagyon furcsa tüneteket mutatnak": előfordul olyan, hogy egyik nap összetakarítják a méhtetemeket, a másnap pedig újabbakat találnak a kaptárak előtt.

fertopart.hu

Más típusú növényvédő szereknél előfordulhat, hogy a táblánál hullanak el a méhek, nem is érnek vissza a kaptárba. Az ilyen esetek felgöngyölítése a legnehezebb - emelte ki a szaktanácsadó, aki hangoztatta: céljuk, hogy minden esetben kiderítsék, ki okozta a mérgezést, hogy peren kívüli egyezség formájában megtérítse a kárt.

Országosan közel egymillió méhcsalád van, több ezret érint a mostani mérgezés. Nem mindenütt voltak mérgezések, tehát nem arról van szó, hogy nem lesz méh. Az a szomorú, hogy visszatérő esetek vannak - fűzte hozzá Tóth Péter, ki szerint az idei méztermés függ a növények fenológiai stádiumától és attól is, hogy a napokban tapasztalt éjszakai fagyok mekkora károkat okoztak.

A legutóbbi mérgezés következményeit a méhészek már lassan kiheverik - nyilatkozta az InforRádiónak az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Somogy megyei szaktanácsadója, aki szerint nem pusztultak el teljes méhcsaládok, csak a népességük esett vissza. Ez viszont a méhészeknek olyan, mintha az azévi termelésüket elvették volna tőlük - jegyezte meg.

Nagy Csaba elmondta azt is, hogy a gazdák szabályos permetezéssel nem okoznak kárt, a cél pedig az, hogy együtt tudjanak élni a repcetermesztőkkel, mert nélkülük a méhészek sem tudnának termelni. A szakértő közölte: a méhek egy körülbelül három kilométer sugarú kört látogatnak. A méhész akkor van nehéz helyzetben, ha valaki bárhol olyan szerrel permetez, amely a méheknek kárt okoz, mert akkor a termelőknek kell kinyomozni, hogy az hol történt.

A méhészek kára az esetek kilencven százalékában nem térül meg, a többi esetnek is csak egy része jut el a bíróságig, de ott is kérdéses, hogy be lehet-e hajtani a veszteségeket - tette hozzá Nagy Csaba.