Új szerepben mutatkoznak be azok a milliméteres hullámhosszú radarok, amelyeket többek között az önvezető autókban, az 5G hálózatoknál és katonai eszközöknél használnak. Egy olyan probléma oldható meg a segítségükkel, ami korábban feladta a leckét a biológusoknak: segíthet egymástól megkülönböztetni a méheket, darazsakat és más beporzó rovarokat.
Eddig azt feltételezték a tudósok, hogy legfeljebb néhány százezres méhkolóniák lehetnek a föld alatt – egy amerikai temető alatti vizsgálat során azokban sokmillió példányt találtak.
Amikor az ausztrál Curtin Egyetem kutatója, Kit Prendergast a faj leírását készítette, a Lucifer című sorozat ugrott be neki – nem véletlenül, ugyanis a méh szarvas ördöghöz hasonlít.
Apró szarvacskás új méhfajt fedeztek fel Nyugat-Ausztrália állam Goldfields régiójában – jelentette az ausztrál Curtin Egyetem.
A méhkaptárakat, vagyis inkább azok méhész gazdáit okosítja a Hives360 megoldása. A palesztin cég valós idejű adatokat, egészségesebb méheket és nagyobb mézhozamot ígér.
Katonai és mentési célokra is használni lehet a kínai fejlesztésű rendszert, amivel kiborgokká alakíthatók a méhek.
Amerikai kutatóknak köszönhetően a jövőben nagyobb biztonságban lehetnek majd a méhek. Azzal ugyanis, hogy pontosabban meg lehet határozni, mekkora távolságokra hagyják el a kaptárat, a mezőgazdaságban is jobban oda lehet figyelni a rovarölő szerek használatára.
Kicsiben mutat nagyot az MIT szakemberei által fejlesztett robotméh, mely bizonyos felhasználási területeken jöhet majd jól, és több figyelemre méltó képessége is van.
Az amerikai TIME magazin idén is csokorba gyűjtötte az év 200 legjobb találmányát. Most bemutatjuk azokat, melyeket a mezőgazdaság terén talált kiemelkedőnek a lap.
Egy ritka méhfaj miatt nem épülhetett meg a Meta új, mesterséges intelligenciát kiszolgálni hivatott adatközpontja, ami ráadásul nukleáris energiát használt volna.
A brit Sheffieldi Egyetem kutatói természetes intelligenciát fejlesztettek ki, ami a méhek agyának működésén alapul. A rendszer nemcsak gyors, de energiahatékony is.
Újabb rossz hír: kiderült, hogy nemcsak a rovarirtó szerek, de a hőhullámok is rontják a poszméhek szaglását, ami a beporzásra is hatással lehet.
Igazán különleges jószágok a mézelő méhek: amerikai kutatók vizsgálata szerint érzékelik a tüdődaganat jelenlétét az emberi lehelet szagából, és a daganatos és egészséges sejtek között is különbséget tudnak tenni e képességük révén.
A széles körben használt rovarölő szerek a hasznos rovarfajokra is káros hatással lehetnek, mutat rá magyar kutatók friss vizsgálata.
Több feladattal mérték fel finn kutatók, hogy a poszméhek képesek-e számukra teljesen idegen társakkal együttműködni a közös cél érdekében. Az eredmény meglepő.
Tömegével támadtak rá lovakra méhek a győr-moson-soproni Ivánban, három állat el is pusztult. A gazda gyászol, a méhek tulajdonosa hallgat.
Kevesebb méz és gyümölcs, elszálló lepkék, versenyző virágok, virágos mezők nélküli Pilis, elhervadó ökoszisztémák. Mire számíthatunk, ha eltűnnek a méhlegelők?
A méhészek most már az osztrák fővárosban is könnyen kideríthetik, hová érdemes költöztetni a méhkasokat.
Voltak már izgalmas teniszbotrányok, de a méhtámadás azért mindenkit meglepett Indian Wellsben.
Napjaink egyik legfontosabb hívószava a fenntarthatóság, mely mögött azonban gyakran semmi valódi tartalom nem áll. Nem így az amerikai TIME magazin gyűjtésében szereplő megoldásoknál. A lap összeállította az év 200 legjobb találmányának listáját – a merítésből most azokat mutatjuk be, amelyek a fenntarthatóság terén kiemelkedők.
