1956-os magyarországi forradalom kitörésének, és vérbe fojtásának körülményeit nem érthetjük meg anélkül, hogy ne vennénk figyelembe a világpolitikát meghatározó korabeli történéseket. 1956. július 26-án márpedig rendkívüli jelentőségű lépésre határozta el magát az egyiptomi elnök, Gamal Abden Nasszer. Két és fél órás beszédében bejelentette, hogy államosítja a Szuezi-csatornát.

A BBC úgy idézi fel az eseményt, hogy Nasszer ezredes a nemzeti tulajdonba vétellel az asszuáni gát építéséhez akart anyagi eszközöket előteremteni. Voltaképpen az egyiptomiak a Suez Canal Company (SCC) nevű társaságot államosították. Mindez sokkolta az SCC brit és francia tulajdonosait, köztük az angol kormányt.

A bejelentés helyszínéül Nasszer Alexandriát, a nagy földközi-tengeri kikötővárost választotta ki. Az ezredes szerint – akit pár héttel korábban választottak Egyiptom elnökévé, de már négy éve irányította az országot egy sikeres puccs révén – az államosítási törvény ekkorra már megjelent a hivatalos közlönyben. 

AP

Az SCC vagyonát befagyasztotta Egyiptom, és az elnök kinevezett egy 12 tagú különbizottságot az államosított társaság irányítására, csupa egyiptomiból. Mindez természetesen a nyugati nagyhatalmak vitális érdekeit sértette, hiszen a szuezi csatorna az egyik legforgalmasabb vízi út a világon, és bevételei addig Nagy-Britannia kincstárát gazdagították.

A Suez Canal Company ugyan jogilag egyiptomi cég volt, de 1869-ben 99 éves koncessziót garantáltak számára, amely 1968-ban szűnt volna meg.  Nasszer azután jelentette be a szuezi csatorna államosítását, hogy Nagy-Britannia és az USA visszavonta a pénzügyi segítségnyújtásra vonatkozó ígéretét, és így finanszírozási nehézségek támadtak az asszuáni gát építésénél.

A BBC már 1956-os hírében megemlíti, hogy a Szovjetunió kölcsönt ígért Egyiptom számára, amelyből az arab ország megépíthette az asszuáni gátat.

Végül is az izraeliek, a britek és a franciák katonai beavatkozásra szánták el magukat: 1956 októberében, pár nappal az 56-os magyar forradalom kitörése után indítottak akciót a csatornaövezet visszafoglalására.

Az offenzívát azonban le kellett állítaniuk, mert a Szovjetunió beavatkozással fenyegetett, az USA pedig nem sorakozott fel a brit-francia-izraeli támadás mögé. A szuezi válság mindenesetre félreszorította a magyar forradalomról és szabadságharcról érkező híreket, és miközben a szovjetek elözönlötték Magyarországot, a britek és a franciák a saját diplomáciai kudarcukkal voltak elfoglalva. Így a szuezi válság jó alkalmat adott Moszkvának arra, hogy szabad kezet kapjon Kelet-Európában.