A háborús kérdésekről való gondolkodást sokkal inkább formálja a kor, a képzés és a tekintélyhez való hozzáállás - derült ki a stuttgarti Hohenheim Egyetem kutatója, Thorsten Quandt kommunikációelméleti szakember felméréséből.

A kutatásban ötezren vettek részt, közülük 4500 játszott videojátékokkal. A fennmaradó ötszáz alkotta a kontrollcsoportot: ők nem hódoltak ennek a szabadidős szórakozásnak. A résztvevők a militarizmusról, a háborús fenyegetettségről és a terrorizmusról szóló kijelentéseket értékeltek. A "játékosok" és a kontrollcsoport tagjai véleménye közötti különbség nem volt felismerhető, általában véve mindkét csapat ugyanúgy értékelte az állításokat - magyarázta Quandt.

Az egyes társadalmi csoportok között azonban mutatkoztak különbségek. Az idősebbek, az alacsonyabb képzettségűek, az agresszívebb és a tekintélyelvűségre fogékonyabb emberek sokkal inkább támogatónak bizonyultak a hadsereg és a katonák irányában. A vizsgálat arra is rávilágított, hogy a feltérképezett 166 videojátéknak több mint a fele valós konfliktusokon és helyzeteken, a legtöbb a II. világháborún és a vietnámi háborún alapult. Az újabb kori krízisek, mint az iraki és az afganisztáni kevesebb játékban kapott szerepet, ezeket legtöbbször fiktív helyzetekkel ábrázolják.

Csak békés szimuláció

AP