A „Gucci-terrorista” és aki már 9/11 másnapján megjósolta a terrorháborút

„Szembe kell néznünk azzal is, hogy az első gyors visszavágások után egy félelmetes, új, elhúzódó terrorháborúval kell szembenéznie a világnak” – olvasható a Népszava 2001. szeptember 12-ei számában, Deák Péter katonai és biztonságpolitikai szakértő véleménye. Deáknak igaza lett: 2001 óta az USA és szövetségesei, a NATO a világ számos pontján avatkoztak be.

Gucci-terroristából afganisztáni gerilla

A Népszabadság 2001. szeptember 12-ei számába Réti Ervin írt kommentárt, utalva benne bin Laden gazdagságára: a fiatal Oszama szerinte a hatalmas örökség „jóvoltából hamarosan önállósíthatta magát” és „fanatikus híve és hirdetője lett a szélsőséges iszlamista eszméknek”. Ezután kezdett hozzá, hogy „Al-Quaida (Alap) elnevezéssel kiépítse szervezetét”. Réti szerint „elvbarátai elismerték, hogy mélyen erszényébe nyúlt, de voltak, akik ’Gucci-terroristaként’ gúnyolták, arra célozva, hogy távol a valóságos frontoktól, divatból csinálja a dolgokat”.

Ezért utazott állítólag bin Laden 1979-ben Afganisztánba, ahol 22 évesen vett részt a szovjetek elleni gerillaháborúban. Ezt a harcot akkoriban az USA is támogatta – hiszen a Szovjetunió elleni küzdelemről volt szó. Később Oszama továbbállt Szudánba, innen viszont már amerikai célpontokat talált magának a kilencvenes években. Szomáliában és Szaúd-Arábiában hajtottak végre akciókat amerikai katonák ellen, majd amerikai nagykövetségeket támadtak meg 1998-ban Dar es Salaamban (Tanzániában) és Nairobiban, Kenyában.

Korabeli magyar címlapok

A baloldali Népszava „Terrortámadás Amerika ellen!” főcímmel írt 2001. szeptember 12-én az előző napi New York-i támadásokról. A lap szerint „Amerika történetének legsúlyosabb merénylete történt kedden, amikor fanatikus elkövetők sorozatos, összehangolt terrorakciókat indítottak az ország középületei ellen”.

A jobboldalinak minősíthető Magyar Nemzet 2001. szeptember 12-én a Népszavával azonos címet adott, felkiáltójel nélkül: „Terrortámadás Amerika ellen”. A lap címlapján hatalmas WTC-képpel nyitott, de nem törte meg egyébként szokásos szerkesztését, a New York-i támadásokkal csak az 5-8. oldalán foglalkozott. Így megtörtént, hogy 2001. szeptember 12-én a negyedik oldalon a „Horgászturista-központtá válhat a Balaton” című cikk megelőzte az 5. oldali New York-i beszámolókat.

Hozzá kell tennünk, hogy a nyomtatott lapokban a páratlan oldalak a fontosabbak, így az 1. és a 3. jelentősebb a 2. oldalnál, és azért az 5. oldal általában kiemeltebb megjelenést jelent, mint a 4. oldali cikkek. Ezzel szemben a Népszavában az első kilenc (!) oldal foglalkozott ugyanezzel a témával.

Bizonytalanság az áldozatok számáról

A Népszava akkori kiadása szerint „az áldozatok számát több tízezerre teszik”. Ez az adat szerencsére nagyságrendileg kisebb lett: a mai hivatalosnak tekinthető statisztikák szerint 3 ezer ember lelte halálát a WTC ikertornyainak leomlásakor és a repülőgépek becsapódásakor. A lap a címoldalán említette a több tízezres adatot, belső oldalain viszont már óvatosabb volt: „A halálos áldozatok számát egyelőre senki nem merte megbecsülni, de félő, hogy ezrekről, elképzelhető, hogy tízezrekről lehet szó.”

Ami a korabeli események leírását illeti, a Népszava szerint az „összehangolt merényletsorozatban elpusztult Amerika egyik jelképe, a New York-i Világkereskedelmi Központ (World Trade Center) két ikertornya. Terrortámadás érte Washingtonban az amerikai védelmi minisztériumot, a Pentagont is. Robbanás történt a külügyminisztérium épületénél és a Capitoliumról is detonációt, tüzet jelentettek.”

A posztmodern terrorizmus kezdete

A Népszavából kiderül, hogy a tévénézők élőben követhették az eseményeket: „A hírtelevíziók mutatták, amint tűz és füst ömlik a New York-i Világkereskedelmi Központ két épületből álló felhőkarcolójának mindkét tornyából. 18 perc eltéréssel két repülőgép vágódott az épületbe, külön-külön mindkét tornyába. (…) Mindkét becsapódás robbanásszerű volt, lángtengerbe és fekete füstbe borítva a WTC iker-felhőkarcoló felső részeit.”

2001. szeptember 11. immár jelképévé vált egy új korszaknak, a posztmodern terrorizmusnak is; erről már Tálas Péter beszélt a hvg.hu-nak pár hónappal ezelőtt. Tálas megszólalt tíz évvel ezelőtt is, a Magyar Nemzetnek nyilatkozva akkor azt mondta: „Nem kell azt hinni, hogy mostantól megváltozik minden a terrorizmusban, inkább bebizonyosodott, hogy az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni a védelemnek.”

A cikk ennek nyomán címében fel is teszi a kérdést: „Rendőrállam lesz Amerika?” Az írás szerint megerősítik majd a biztonsági, belbiztonsági intézkedéseket az USA-ban, és a terroristáknak ezután már nem lesz esélyük újabb akciók végrehajtására az Egyesült Államok területén. (Ez az elmúlt tíz évet tekintve megalapozott jóslatnak bizonyult Tálas részéről, hiszen az al-Kaida azóta más országok területén követetett el merényleteket amerikaiak ellen.)

Orbán miniszterelnök a forint ellen spekulálóknak üzent 2001-ben (is)

A Népszabadság 2001. szeptember 12-én részletesen beszámolt a magyar kormány reagálásáról is. Orbán Viktor akkori (és jelenlegi) miniszterelnök azt mondta: „Magyarországon nincs ok arra, hogy az élet kibillenjen a szokásos kerékvágásából. Hazánkat nem fenyegeti közvetlen veszély.” Ugyanakkor a miniszterelnök a Népszabadság szerint „óvta a spekulánsokat, hogy a magyar forint árfolyamának gyengülésére játszanak”.

Érdekes, hogy a Népszabadság akkori brüsszeli tudósítója, Magyarország jelenlegi bukaresti nagykövete, Füzes Oszkár hogyan adott hírt a NATO reagálásáról a szeptember 11-ei merényletekre. Füzes azt írta, hogy az Észak-atlanti Tanács, vagyis az akkori 19 tagállam nagyköveteiből álló testület „elfogadhatatlan, a modern világban példa nélkül álló cselekménynek minősítette ártatlan polgárok semmivel sem indokolható, tömeges lemészárlását. A NATO és valamennyi civilizált nemzet fokozza erőfeszítéseit a terrorizmus leküzdésére és nem kétséges, hogy győztesen kerül ki ebből a harcból. A NATO üzenete e szörnyű bűncselekmények elkövetőinek: ’A büntetés nem marad el!’”

Amúgy a Népszabadság – a Népszavához hasonlóan – az első oldalain számolt be a New York-i merényletekről. Címoldalának kétsoros főcíme ez volt: „Terrortámadás Amerika ellen, leomlott a World Trade Center”. Az alcím is beszédes volt: "Lángokban a Pentagon – George W. Bush elnöki üzenete – A CNN Pearl Harbor II-ről beszél”.

A lap nagy teret szentel George W. Bush akkori amerikai elnök reagálásának. Az amerikai elnököt Sarasotában, Floridában érte a terrortámadás híre. „Mint mondta, nyilvánvalóan terrorcselekmény történt.” Bush a rendkívüli helyzetre való tekintettel – az ilyenkor életbe lépő forgatókönyv szerint – azonnal egy louisianai légibázisra, majd egy nebraskai harcálláspontra indult. Előtte azonban utasítást adott a tettesek felderítésére, felkutatására.

Mint ismeretes, a parancsot már csak utódja, Barack Obama idején tudták teljesíteni az amerikai titkosszolgálatok és a haditengerészet különleges alakulatai: idén májusban Pakisztánban ölték meg Oszama bin Ladent, majdnem pontosan tíz évvel a New York-i merénylet után.