Vízió, vezetői készségek és kreativitás – e három tényezőt tartja az Apple titkának az amerikai tévécsatorna, a CNN internetes oldala. Ugyanakkor a cégalapító Steve Jobs ennél sokkal bonyolultabb személyiség volt, és ellentmondásos alakját nem véletlenül elemezte alaposabban a szerdai halálhír után az amerikai hírforrás.

Jobs 1955-ben született San Franciscóban, és életszemléletét meghatározta a hippi ellenkultúra. Bob Dylan és a Beatles zenéjét hallgatta, és erősen vonzotta őt India. Később áttért a buddhista hitre is. Ami azonban nem akadályozta meg, hogy a lehető legkeményebben lépjen fel versenytársaival szemben – hívja fel a figyelmet az első és igencsak fontos (mondhatnánk: karmatikus) ellentmondásra Steve Jobs életében a CNN.

Amikor a későbbi Apple-alapító feleségül vette Laurene Powellt, egy buddhista szerzetes, Kobun Chino celebrálta a szertartást. Az indiai kultúra és a buddhizmus az újjászületés tanaival az Apple cégre mindenképpen hatott, hiszen az Apple-t romjaiból építette újjá az alapító, amikor a kilencvenes évek végén visszatért a társasághoz.

„Úgy gondolom, hogy az élet valami intelligens dolog, a dolgok nem véletlenek” – fogalmazta meg a Time magazinnak az Apple-topmenedzseri posztot újra elfoglaló Jobs 1997-ben.

Családi problémái, az, hogy nevelőszülők nevelték fel, illetve, hogy kinyomoztatta ugyan valódi édesanyja kilétét, de például vér szerinti apjával állítólag sosem állt szóba, sokak szerint szintén kihatottak az Apple vállalati kultúrájára. Kíméletlen, kemény vezetőnek ismerték Jobsot, aki nem volt tekintettel hétvégére, a munkaidő végére vagy az ünnepekre, munkatársai kénytelenek voltak szabadidejükből is hosszú órákat áldozni az Apple-re, miközben házasságok bomlottak fel emiatt, és gyerekek távolodtak el robotoló szüleiktől.

Saját maga által kreált problémákról, családi élete kiegyensúlyozatlanságáról is nyilatkozott Jobs, amikor el nem ismert lányáról kérdezték egy alkalommal, és utóbb nem volt büszke az ennek kapcsán történtekre.

Ugyanakkor a buddhista kultúra egy fontos üzleti vonatkozása mindvégig érvényesült az Apple-nél, legalábbis amikor Jobs volt a főnök a cégnél. Az üzleti titkokra nagyon vigyáztak, kényesen ügyelt például a cégvezér az új termékekkel kapcsolatos információk titokban tartására. Komoly büntetésekkel, perekkel kellett szembenézniük azoknak, akik tudatosan vagy csak egészen egyszerűen hanyagul hagyták, hogy információk szivárogjanak ki az Apple fejlesztéseiről. Ez a CNN szerint a buddhista vallási szövegek bizalmas kezelésére, a tanítások titokban történő átadására is visszavezethető.

Bár számos kulturális mintát felfedezhetünk fel Jobs viselkedésében, illetve az általa vezetett cég kultúrájában, annyi bizonyos, hogy Steve Jobs leginkább a saját feje után ment, a saját szabályai szerint játszott az üzleti életben.

Ezt támasztja alá minimalista, puritán egyéni stílusa, amely kevés dologra fókuszáló stratégiával párosult. Nem akart sok terméket kifejleszteni, néhány dologra koncentrált, azokat akarta a lehető legtökéletesebben megcsinálni.”Fókusz és egyszerűség – ezek a mantráim” – nyilatkozta 1998-ban a BusinessWeek című amerikai gazdasági hetilapnak, és vissztekintve ezt tarthatjuk egyik üzleti alapelvének is.