Michael Dell jól festett, ahogy mindenki más is a Web 2.0 Summiten. Farmer, zakó, ing, de nem nyakig begombolva - a Dell alapító-vezérigazgatója hivatalos alkalmakkor is a techszektorban megszokott laza trendet képviseli. Arról beszélt, hogy a Dell már nem a termékekre fókuszál, hanem a szolgáltatásokra. Nem dobozokat árulunk, hanem megoldásokat – fogalmazott. Az egészségügyi informatikai szolgáltatóiparban például, melyben a Dell időközben piacvezetővé vált, ez arról szól, hogy a számtalan, különböző helyen tárolt, szétszórt adatot összegyűjtik, egységesen archiválják és minden illetékes számára könnyedén hozzáférhetővé tegyék.

Aranybánya a felhasználó adata

A Web 2.0 Summit konferencián San Franciscóban az informatikai világ más nagyágyúi szerint is az adatok és információk körül forog ma a világ. A cloud computing, azaz az adatok online tárolása és kezelése forradalmi változásokat hoz az előadók szerint, akiknek szavaiból arra a következtetésre juthatunk, hogy az tud a legtöbbet profitálni belőle, aki a leghatékonyabban képes üzleti céljaira fordítani a Facebook-bejegyzéseket, a Twitter-üzeneteket, a mobilokról begyűjthető lokációs adatokat, a felhasználó preferenciáiból készített profilokat.

AP

Az internetes elit már a nyolcadik alkalommal gyűlt össze a „csúcstalálkozóra”. A rendezvényt John Battelle, a Wired alapítója és Tim O'Reilly alapította a dotkomlufi kipukkanását követően, az internetes gazdaság újraéledésének kezdetén. A háromnapos konferencián az internetes elit az ágazat jövőjéről és a trendekről beszélt a San Francisco-i Palace Hotel ragyogó csillárjai alatt – a Spiegel beszámolója szerint.

Az előadók listája impresszív, mintha a teljes IT-ipar osztálykirándulásra ment volna. Többek mellett Steve Ballmer (a Microsoft vezérigazgatója), John Donahoe (az eBay vezérigazgatója), Dick Costolo (Twitter), Dennis Crowley (Foursquare),  Reid Hoffman (a LinkedIn társalapítója). A közönség befektetőkből, trendgurukból és kockázati tőkebefektetőkből tevődött össze.

Egy európai adatvédőnek a haja is égnek áll

A „Data Frame” című idei rendezvényen a vezetők, vállalkozók és pénzemberek előtt elhangzott az is, hogy 2010-ben több adatot küldtek át interneten, mint az összes korábbi években együttvéve. Filmeket és zenét töltünk le, egy étteremben ülve is ostelefonokkal facebookozunk és csetelünk az ismerősökkel, vagy rákeresünk, meg lehe-e kapni egy adott pár csizmát a neten, amit a barátunk kinézett az egyik cipőboltban.

Az eBay nemrég barkácsolt a rendszer mobilos változatához képfelismerő alkalmazást - hasonlót a keresőmotorok szavak alapján zajló kereséséhez, de nem szavakra, hanem képekre keres rá a rendszer. A tervek szerint az év végéig vezetik be a szolgáltatás, azaz ha valaki meglát egy cipőt, ami megtetszik neki, a talált kép vagy a friss fotó alapján is kereshet az eBayen, a rendszer listázza a hasonló modelleket... Az eBay vezérigazgatója szerint elmosódtak a határok az online és offline között.

AP

Meglehetősen groteszk kifejezés. Tény, hogy az adatboom forradalmasított több iparágat is, gondoljunk csak a zenére. Például a Spotify és a Facebook partneri megállapodására, melynek következtében a facebookozók láthatják majd az ismerőseik által hallgatott dalokat és láthatják a lejátszási listákat. Ezzel előbb feleslegessé tette a like-gombot a Facebook, később kivívta az adatvédők haragját. Valószínűleg nem csak a Timelines Rt. pere, de az adatvédelmi problémák állnak annak hátterében is, hogy a Facebook egyelőre nem vezeti be a profilokat váltó timeline-t. 

Reklámbevétel hobbiból

Beleillik a sorba a Chime.In új közösségi oldal is, melyet Bill Gross mutatott  be. Ahelyett, hogy mint a Twitteren vagy a Facebookon többé-kevésbé válogatás nélkül barátokat és ismerősöket illetve követőket gyűjtene a felhasználó, közös érdeklődés, hobbik mentén szerveződnek a közösségek. De az igazán nagy - bár itthon sem ismeretlen - ötlet a rendszerben az, hogy a felhasználók megtarthatják a profilukon keresztül értékesített reklámokból befolyó összeg egy részét: az oldalt üzemeltető Ubermedia a profit felére tart igényt.

Gyorsabb, egyénibb, differenciáltabb adatfolyam – Európában a szakemberek haja is égnek áll, ha az amerikai adatkezelési módszerek szóba kerülnek. Az USA-ban azonban bátran szárnyalhat a vállalatok képzelete, miféle ajánlatokkal bombázzák a fogyasztókat.

Bár a csúcstalálkozó egyik sarokpontja volt az adatvédelem, a tengerentúlon a cégek és az ügyfelek közötti önkéntes megállapodásokban látják a megoldást. „Fel kellene hagynunk azzal, hogy a privátszférát és az üzleti érdekeket szembeállítsuk egymással” – véli Ann Cavoukian, a kanadai Ontario adatvédelmi biztosa, aki szerint „úgy kell megoldást kell találni a magánszféra védelmére, hogy ez a növekedést ne gátolja”.

A találkozón egyértelmű volt, hogy senki nem fog akadályt gördíteni a húzóágazatok fejlődésének útjába. Hiszen áttételesen sokan profitálnak belőle, ezért is ünnepelte önmagát a rendezvényen az internetszektor hosszú évek letargikus félálmából ébredve.

MTI / Szigetváry Zsolt

A fülünkre fáj a foguk

Eszméletlenül szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert az internetszektor példátlan időket él meg – mondta Mary Meeker, a Kleiner Perkins Caufield & Byers vezető kockázatitőke-társaság partnere. (A cégnek van érdekeltsége a Facebookban, a Twitterben és a Spotifyban is.) Az e-kereskedelem tovább növekszik, ahogy a táblagépek és az okostelefonok piaca is bővül, a platformváltás illetve a felhő alapú szolgáltatások pedig radikálisan új utakat nyitnak.

És mi lesz a következő nagy dolog? Ott van a fejeteken, mindkét oldalon egy-egy – fogalmaz Mary Meeker. A fülről beszélek – mondta. Minden a zenéről fog szólni. Autókba építhető hangrendszerek, zajfelismerés és csillapítás – ez lesz a motor a jövőben, véli az elemző.

Olcsó és egyszerű

Emellett az egyszerű és olcsó termékek hoznak jelentős profitot – ezt lehetett leszűrni a Microsoft első emberének előadásából. Steve Ballmer élesen kirohant az Android ellen – azt állítva többek között, hogy ahhoz, hogy valaki használja, számítógépes gurunak kell lennie. A Microsoft vezetője viszont azt is elismerte, hogy az ár tekintetében nem tudnak versenyre kelni a Google mobil operációs rendszerével, ezért a Microsoftnak a jövőben olcsóbb modellekkel kell jelentkeznie.