Centrifuga, pogácsa, gáz: mi kell az atombombához, mi volt a célpont Iránban?
Saját fejlesztés és illegális import is kellett hozzá, de Irán valóban elég közel jutott a nukleáris fegyverhez.
A Montanai Állami Egyetem (MSU) múzeumának, valamint a Pennsylvaniai Állami Múzeum paleontológusai két gigantikus csigolyát és combcsontot írnak le, amelyeket Új-Mexikóban tártak fel 2003 és 2006 között. A csontok a szauropodákhoz tartozó faj, az Alamosaurus sanjuanensis fosszíliái voltak, amely az Egyesült Államok mai területének délnyugati részén és a mai Mexikó területén élt 69 millió évvel ezelőtt. Más szaurupodákhoz hasonlóan négy lábon járt, hosszú nyakkal és ostorszerű farokkal rendelkezett - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
"Az Alamosaurust már ismertük egy ideje, hiszen Új-Mexikóban előkerült fosszíliáit először 1922-ben írták le. Azóta több csontja is előkerült Új-Mexikóban, Utahban, Texasban, valamint Mexikóban, a leletek között több részleges csontváz is van" - magyarázta Denver W.Fowler, az MSU paleontológusa. Ezzel együtt a most feltárt csontok mérete meglepte az őslénykutatókat.
"Eddig azt hittük, hogy a teljesen kifejlett Alamosaurus hossza körülbelül 18 méter lehetett, súlya pedig nem haladta meg a 30 tonnát. Holly Woodward, a Montanai Állami Egyetem paleontológusa viszont a combcsontról azt derítette ki, hogy egy növésben lévő egyedé lehetett" - emelte ki Denver W. Fowler.
Hogy valójában mekkora lehetett az Alamosaurus sanjuanensis, azt pontosan senki sem tudja. Az új csontok hihetetlen méretei alapján viszont azt feltételezik, hogy Dél-Amerika gigantikus dinoszauruszaival került ily módon egy "súlycsoportba".
