Évmilliókkal ezelőtt is szenvedtek már az állatok a daganatos megbetegedésektől, legalábbis a dinoszauruszok biztosan. Egy most tett felfedezés az emberiség küzdelmét is segítheti a betegséggel szemben.
A dinoszauruszok eltűnését megelőző, késő kréta időszakba engednek betekintést azok a különleges leletek, amelyeket Botfalvai Gábor, a HUN-REN-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport tudományos munkatársának vezetésével tártak fel az erdélyi Hátszegi-medence területén. A leletanyag a tudományra nézve legalább két új fajt reprezentál, azonban ezek besorolása még folyamatban van.
A vulkáni tevékenység megpecsételte a dinoszauruszok sorsát, az ismert aszteroidabecsapódás nélkül is kihaltak volna – állítják kanadai kutatók.
Dinoszaurusz elleni emlőstámadást megörökítő kövületet fedeztek fel.
A déli féltekén korábban sosem látott kacsacsőrű dinoszaurusz egy eddig ismeretlen fajának maradványaira bukkantak a chilei Patagóniában, ahol számos értékes őslénytani leletet találtak az elmúlt években.
Elképesztően sok Tyrannosaurus Rex élhetett a bolygónkon, bár most a korábbiaknál kicsit kevesebbre becsülték a lehetséges számukat egy új, pontosabb modellel.
Új hosszú nyakú növényevő dinoszauruszfaj maradványaira bukkantak argentin paleontológusok a latin-amerikai ország déli részén, Patagónia térségében: a hatalmas állat a valaha talált legnagyobb őshüllők egyike.
Az eddigi leghosszabb nyakú dinoszaurusz fosszilis maradványait azonosították a New York-i Stony Brook Egyetem kutatói.
A világ egyik legnagyobb ilyen dinókeltetőjére bukkantak a Delhi Egyetem kutatói. Tanulmányozásával több dologra is fény derült a titanosaurusok szaporodásáról.
Akár eszközök használatára és problémák megoldására is képesek lehettek a T-rexhez hasonló theropodák – állítják tudósok. A madarak agyának vizsgálatából következtetnek arra, hogy igazából egészen okos lehetett ez a dinoszaurusz.
Hatalmas tengeri ragadozó lehetett az ichtioszaurusz, mely akár 35 méteresre is megnőhetett – derült ki nemrég felfedezett csontokból.
A borostyánba zárt ízeltlábúakat Ajkán találták a kutatók, szerintük teljesen új fajoknak számítanak.
A 110 millió éves lábnyomokat a doveri fehér sziklák közelében fedezték fel, egy vihar után.
Nem túl gyakori, hogy őslények maradványaira bukkanjon valaki, de egy amatőr gyűjtőnek mégis sikerült. A felfedezés viszont nem egyetlen teremtményhez kötődik, hanem háromhoz.
A leghíresebb természettudós szerint amíg vigyázunk a bolygóra, nem várható katasztrófa.
Forró vidéken jártak a dinoszauruszok a korai jura korban, 183 millió évvel ezelőtt a dél-afrikai Karoo félsivatagos régióban fennmaradt megkövesedett lábnyomaik tanúsága szerint.
Ősi emlősmaradványok elemzése arra utal, hogy a dinoszauruszok 66 millió évvel ezelőtti kihalása után gyorsan kifejlődtek új emlősfajok.
Nagy valószínűséggel az eddig vélttel ellentétben a tirannoszauruszok nem magányos ragadozók voltak, hanem a farkasokhoz hasonlóan csapatban vadászhattak egy új kutatás szerint.
Már százmillió éve a dinoszauruszok is szenvedtek tetvekhez hasonló élősködőktől; paleontológusok fedezték fel az őshüllők tollaiban megtapadt, fosszilizálódott parazitákat.
Gyors volt az élővilág regenerációja a 66 millió évvel ezelőtti meteoritbecsapódás után egy coloradói leletegyüttes tanúsága szerint. A leletek megmutatják, hogyan nőttek egyre nagyobbra az emlősök és alakultak át a növények a dinoszauruszokat kipusztító katasztrófa után. A több ezer egyed maradványát tartalmazó lelet lehetővé teszi több mint egymillió év evolúciós történetének tanulmányozását.
