szerző:
Szegő Iván Miklós

„Ment ez a kodein-korszak. Egyre nehezebb volt. (…) Milyen rohadt nehéz volt előbb-utóbb már hozzájutni. Gyógyszertárból ki, gyógyszertárba be, folyamatosan a vergődések” – a nyolcvanas évek kábítószerezéséről, amikor a kodein-tartalmú gyógyszereket nagy mennyiségben szedték, egy felépülő függő beszélt Tóth Eszter Zsófiának, a Magyar Országos Levéltár (MOL) munkatársának. A felvételt a történész a MOL konferenciáján mutatta be, ahol a levéltár idén indult Oral History-gyűjteményének kiépítéséről beszélt.

Sándor felépülőben van a függőségből, szociális munkás, boldog családapa, aki rendszeresen jár a Narcotics Anonymus gyűléseire. A 80-as években szert használó társai közül azonban már sokan nincsenek életben. Róluk is beszélt a férfi, aki így emlékezett vissza az évtizedekkel ezelőtt történtekre: „tök érdekes, hogy mindig eszembe jutott egy ilyen régi, nem tudom, hogy Berkesi, vagy egy ilyen gagyi könyvnek a címe, hogy Akik nyáron is fáznak. És amikor elvonásban gyalogoltam végig ott a Dimitrov tér környékén, Kiskörút, Nagykörút, a végén 50 fokos melegben, (…) és tudod, így rázott a hideg, állandóan ez a cím ugrott be, hogy Akik nyáron is fáznak.” Beszélt még arról, hogyan tért át a mákteázásra, na meg a leszokásról is.

Ehhez kapcsolódva Tóth Eszter Zsófia elmondta, hogy a nyolcvanas években mákteát gyógyszerrel kombináltak a kábítószeresek, és ennek hatásaira nemcsak ők, hanem hamarosan a rendőrség illetékesei is rájöttek. 1985 környékén az ORFK egy értekezletet hívott össze, majd hamarosan megszigorították többek között a kodein-tartalmú gyógyszerek kiadását.

Mák - a nyolcvanas években az itthon elérhető kábítószerek egyik alapanyaga
©

Nem jártak olyan jól a Kádár Jánossal levelezők…

A történész más interjúkból is részleteket játszott le előadásában az Oral History-gyűjtemény bővítése alkalmából. Így jól ismert könyvéből, a 2007-ben megjelent Puszi Kádár Jánosnak című kötetből ismert harisnyagyári munkásnők interjúiból is kerültek felvételek a levéltár gyűjteményébe. S. V.-né például arról beszélt Tóth Eszter Zsófiának, hogy miként kaptak Állami Díjat. A brigádvezetőnő ugyanis leveleket kezdett írni 1965-ben Kádár Jánosnak, a párt első titkára pedig hamarosan megjelent a gyárban, 1968-ban, sőt a brigádot ezután kitüntették.

Több évtizeddel később, 2003-ban S. V.-né erre így emlékezett vissza, kissé szégyenlősen, kerülgetve a szavakat: „Persze, csak tudod, figyelj ide, na, hogy mondjam neked, azért mindenki, tudod annyira izélta, hogy hát minthogyha ők lennének ott a izék, na mindegy. És azt én titokba csináltam, tudod ezeket az írásokat, nem tudott róla senki, még a brigádtagok se tudtak, mikor elkezdtem írni a Lázár vagy a Kádárnak, és aztán utána meg mindenki úgy csinált, minthogyha az ő érdemük lenne.”

Tóth Eszter Zsófia legutóbbi könyve is a Kádár-korszakról szól

Aztán persze az interjúból (és a könyvből is) kiderül, hogy a brigádvezetőnek megválasztott nőt a helyi pártbizottság elküldte a gyárból al-dunai hajós jutalomútra, így éppen akkor nem volt ott az üzemben, amikor Kádár János kiment meglátogatni a harisnyagyári munkásnőket. És persze a munkásnők akkor komoly jutalmat kaptak az Állami Díjjal: 20 ezer forintot, és abból vettek mindenféle drága dolgot, például volt, aki egy Trabantot is. Később azonban a gyárban csak hátrányuk származott a központi elismerésből.

A helyi jutalmak kiosztásakor az utolsók közé kerültek, és nemcsak a brigádvezetőn torolták meg a vezetők azt, hogy őket megkerülve írt a pártvezérnek. A brigád hamarosan szét is esett, a rendszerváltás után pedig a munkásnők inkább vegyes érzelmekkel számoltak be a történésznek a velük megtörtént eseményekről, miközben maga Kádár János inkább „igazságos Mátyás királyként” jelenik meg elbeszéléseikben.

Digitalizáció és a honlapról elérhető adatbázisok

A Magyar Országos Levéltárban nemcsak az Oral History-részleg bővül. A legtöbb új kezdeményezés a számítástechnikai rendszerek fejlesztésére és a digitalizációs eljárások folytatására irányul. Így 2011-ben, a Rákóczi-szabadságharc végének, a szatmári békének a 300. évfordulója alkalmából készült el Károlyi Sándor iratainak digitális másolata. A Károlyi-iratokat maga a szatmári béke aláírója gyűjtötte össze. Ahogy azt a levéltár megbízott főigazgatója, Mikó Zsuzsanna elmondta, négy év alatt digitalizálták teljes oklevélállományukat.

Mikó és Szatucsek Zoltán főigazgató-helyettes is beszélt arról, hogy az interneten is elérhető az anyakönyvi adatbázis új keresője, így a kutatók egyértelműen azonosíthatják a számukra szükséges mikrofilmet, és ezután e-mailben is megrendelhetik azt. Más adatbázisok pedig közvetlenül is elérhetőek az interneten, a MOL honlapján, így keresni lehet 1715-ös és 1720-as összeírások adatbázisaiban is immár.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
MTI Tech

Németh Miklós: Kádár körül ott ültek a Raszputyinok

Úton a rendszerváltás felé címmel rendezett estet Balatonfüreden hétfőn a Hamvas Béla Asztaltársaság; a fórumnak Németh Miklós volt miniszterelnök és Pozsgay Imre egykori államminiszter volt a vendége. A beszélgetőpartner szerepét Szőcs Géza költő, kulturális államtitkár, a társaság tiszteletbeli elnöke töltötte be.

HVG Kult

A Szabó család Szentendrén

A lángos – talán ez az utolsó, ami megmaradt Szentendrén az 1960-as évekből. Legalábbis ez az egyetlen olyan kiállítási tárgy a Szentendre a Kádár-korban című tárlaton – az egykori kerthelyiségek átmentett fémasztalán árválkodva –, amely ma is fellelhető a kisvárosban.

MTI Itthon

Volt már sztriptíz, forró nadrág és miniszoknya: Kor-képek 1968-79

A katonai elhárítás az 1968-as csehszlovákiai invázió MTI-fotóit lefoglalta, a néhány megmaradt kép is helyet kap az MTI Kor-képek című történelmi fotóalbum-sorozat most megjelent kötetében: a kádári „aranykor” éveit, az 1968 és 1979 közötti Magyarországot mutatja be.