Egy veszprémi csimpánz is részt vesz egy világméretű kutatásban

Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) széles körű genetikai vizsgálati programot indított el az állatkertek csimpánzállományában. Az újonnan kifejlesztett elemző módszer feltérképezi az egyedek genetikai állományát, meghatározza pontos alfaji besorolásukat, megoldja a feltáratlan rokonsági kapcsolatokat és apasági kérdéseket - közölte Szabó Petra, a vadaskert projektmenedzsere az MTI-vel.A kutatás eredménye tudományos alapot szolgáltat a jövőben a csimpánz fajmegmentési program koordinátorának a szaporodó családok összeállításához, illetve természetvédelmi programok tervezéséhez és végrehajtásához.A Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark 1963. óta tart csimpánzokat, amelyek közül az első és egyben leghíresebb Böbe volt. Az eltelt évtizedek alatt összesen csaknem 30 egyed élt Veszprémben - mind a látogatók kedvenceivé váltak. Az állatkert régi lakója, Móni 1989-ben látta meg a napvilágot Mónika és Misi utódaként. Szülei korabeli feljegyzések alapján még Afrikából származtak. Mivel eddig csak régi fényképek segítségével volt lehetséges a szülők származási helyének és alfaji besorolásának a meghatározása, ezért a fenti célok eléréséhez nagy segítség az újonnan kifejlesztett genetikai eljárás - fejtette ki Szabó Petra.Tájékoztatása szerint a veszprémi állatkert állatorvosa, Szekér Pál a vizsgálathoz szükséges vérmintát altatott állapotban vette le Móni nevű csimpánztól. A minta vizsgálatát Koppenhágában végzik el.A csimpánz kihalástól veszélyeztetett állatfaj, megmentése érdekében számos természetvédelmi program indult. A veszprémi állatkertben jelenleg hét csimpánz él.