Kasuba András elmondta: az átlagos teleken mintegy 800 tonna szálas-, 2600 tonna szemes- és 200 tonna lédús takarmányt, valamint 500 tonna tápot helyez ki területeire a megye 68 vadászatra jogosult szervezete. Ezen a télen azonban várhatóan egyharmadával nagyobb mennyiségű takarmányra és tápra lesz szükség. Ilyenkor nem csupán az etetőkbe tesznek gyakrabban és nagyobb energiatartalmú élelmet, de 50-100 méterenként a talajra is szórnak a szálas, illetve szemes terményből.

Az éjszakánként immár mínusz 20 Celsius fokot is meghaladó hideg, illetve a helyenként 40 centiméter vastagságú hótakaró azonban még így is veszélyezteti az apróvad- és az őzállományt. Ilyen vastag hóréteg alól ugyanis az állatok már képtelenek kiásni maguknak elegendő táplálékot. Ráadásul közlekedni is nehezen tudnak a laza, mély hóban. Emiatt az őzeknél a fiatal egyedek legyengülhetnek, az idősebb, felnőtt példányoknál pedig az egyhelyben ácsorgás, illetve fekvés miatti felfázás eredményezheti a vad elhullását.

A nyulak és fácánok esetében a február végén, március elején esedékes szaporulat eshet áldozatául a rendkívüli télnek – ismertette. A megyében egyelőre még nem tapasztalható jelentős vadpusztulás, ám amennyiben a kemény hideg és a vastag hó tartós marad, ennek esélye egyre nagyobb - tette hozzá. Ugyancsak nehezíti az állatok és a vadászatra jogosultak helyzetét, hogy az 540 ezer hektáron elterülő megye összesen 470 ezer hektárnyi vadászterületén az őszi aszály és a korábbi 5-10 százalék helyett ma már alig 1 százalékos veszteséggel dolgozó korszerű betakarító gépek alig hagytak táplálékot a vadállománynak. 

Így elengedhetetlen a növelt mennyiségű etetés, amely a kijuttatás nehézségei miatt megyei szinten több tízmillió forintos pluszkiadással jár – hangsúlyozta a fővadász. Jelezte: a megye vastag hóval borított déli részén a földutakat és a csapásokat is tolólapos munkagépekkel kell járhatóvá tenniük.