Ijesztő folyamat az erdők idei kiszáradása, de míg az egyes fák könnyen kiheverhetik, hogy leállt a fotoszintézisük, globálisan ennek súlyos következményei lehetnek. Magyarországon csak akkor van esély aszályálló erdők kialakulására, ha megszűnnek a nagy vágásterületek, és jelentősen csökken a patás nagyvadak állománya.
Kifutott a fakivágási moratórium, de a bevezetésekor ígért intézkedésekről nem tudni. A tarvágás ugyan tilos a védett területeken, de eddig is az volt. Viszont most megint ki lehet jogszerűen termelni sok fát, a vágásterületek pedig így is sebek a védett erdőkön.
Az élő környezetért felelős miniszter szerint fenntartható gazdálkodásra állnak át, amely garantálja az erdők megőrzését, a klímaváltozás elleni védelmet, de biztosítja a szükséges mennyiségű tűzifát is.
Teljesen kiszáradtak a Börzsöny erdei.
Az erdőnek már csaknem a fele kiszáradt.
Ha valaha is nézte a televízióján azokat az adókat, amelyek pattogó tűzzel, lassan csordogáló patak látványával próbáltak nyugtatni, akkor már elképzelése lehet arról, hogy milyen e koncepció audio-változata.
A Pekingi Egyetem kutatói szerint az erdők ökoszisztémájára vonatkozó modelleket újra kell gondolni.
A teljesítménytúrázás és a longevity első pillantásra távoli világoknak tűnhetnek, pedig a hosszú távú gyaloglás meglepően sok olyan előnnyel járhat, amely támogatja az egészséges öregedést. De vajon valóban jót tesz a szervezetnek egy 100 kilométeres teljesítménytúra, vagy egy ponton túl már inkább kockázatot jelent? Az általános fittség, az anyagcsere-egészség, a mentális ellenálló képesség és a várható élettartam között izgalmas összefüggések rajzolódnak ki. Lovász László edzővel arról beszélgettünk, hol húzódik a határ az egészséget támogató mozgás és az extrém terhelés között.
Megnevezték, mely erdőkben vezetik be, meddig tart, és milyen kivételek lehetnek.
Hogy éreznénk magunkat, ha lefuttatnának velünk egy maratont, és a célban víz alá nyomnának? – húzós párhuzammal világít rá halszemszögból a sporthorgászat árnyoldalára Szendőfi Balázs természetfilmes, halkutató, aki könyvet írt az itthon legtöbbek által űzött szabadidős tevékenységről. A természetvédelemben konfrontatív stílusáról ismert filmesnek határozott véleménye van nem csak a horgászatról, hanem a védett erdőkben zajló erdőgazdálkodásról és a vadgazdálkodásról is. De hogy jön ide a félelemből épített táj?
Nagyságrendekkel értékesebbek a védett területek idős erdői, ha békén hagyjuk őket, mintha faanyagként kivágjuk és eladjuk tüzelőnek. Mégis sok helyen követik az utóbbi gyakorlatot. Erről is szó esik a zCast erdős adásában, melynek vendége Aszalós Réka erdőökológus. Mennyi erdőnk van, és hogy állunk nemzetközi összehasonlításban? Mitől egészséges egy erdő? Min vitáznak az erdőgazdálkodók és a természetvédők, és jó-e, ha a lelkes laikus is közbeszól? És vajon kik rágcsálják le nyáron a tölgyfák leveleit?
A zöldben végzett terápiás módszerek működnek, nem csoda, hogy az egyik budai kerületben már receptre írják a természetben végzett mozgást. Miért és hogyan gyógyít az erdő a kutatások szerint? Hogyan éltük át a flow-élményt egy farakáson ülve? És vajon beérhetjük-e a Margitszigettel vagy a kiskerttel, ha az erdő nem elérhető?
Alig szigetelt házakban, vacak hatásfokú biomassza-erőművekben végzi a hazai védett erdőkben kivágott fa nagy része, hiába tudjuk régóta, hogy ez nem vezet jóra. Az ezért évek óta csendesen küzdő civil természetvédőknél mostanra betelt a pohár, szemléletváltást követelnek, az erdőgazdálkodás megszüntetését a védett erdőkben.
Egyre több a szarvas, az őz, a muflon, a vaddisznó, már a természetvédelem is mind hangosabban kongatja a vészharangot miattuk. Milyen sokan vannak, mivel jár mindez, miért nem akarnak többet kilőni a vadászok, és hol a megoldás?
Rongálás miatt indult büntetőeljárás, a rendőrök egy önkormányzati képviselőt és két nadapi lakost is beidéztek.
Német kutatók egy számítógépes modell segítségével kalkulálták ki, hány fába csaphat bele évente a villám. Kiderült: sokkal több fa pusztul el így, mint amennyire számítottak.
Német repeszaknagránát maradt a fa ágai között.
Tíz éven át összesen 200 millió forinttal támogatja az OTP Bank a Budakeszi Vadaskert erdeinek megújítását. Az erdőt a klímaváltozás mellett a „túlturizmus” is rombolja.
Szombaton volt a Nemzeti Faültetés Napja, közel 5000 önkéntes ültetett őshonos csemetéket 218 helyszínen.
A három telek eddig beépíthető terület volt, ha a Közgyűlés is rábólint, akkor viszont a jövőben ez erdővé válik, ami azt jelenti, hogy nem lehet majd beépíteni.
