Ha megnyitjuk a Google kereső weblapját, alul látható a linkelt felirat (benne pirossal kiemelve, hogy „Új”), amelyről eljuthatunk a március 1-től érvényes adatvédelmi irányelvekhez és általános szerződési feltételekhez. Csak kevesen kattintanak ide, és akik megteszik, végül azok is szembesülnek az üzenettel, hogy: „ha folytatja a Google használatát a változások bekövetkezte után, akkor azt az új adatvédelmi irányelvek és Általános Szerződési Feltételek értelmében teszi”. Ez annyit jelent, hogy ha nem tetszik, akkor szedhetem a cókmókom, és kereshetek magamnak másik szolgáltatót, amelyik jobban konveniál. Persze, ha találok olyat.

Nekünk élmény, nekik haszon?

A változások lényege, hogy a Google egységesíti mintegy 60 szolgáltatásának adatvédelmi irányelveit és általános szerződési feltételeit, ami egyben azt is jelenti, hogy e szolgáltatások között szabaddá válik az adatáramlás, ami sokkal több és mélyebb információ kinyerését teszi lehetővé a különböző szolgáltatásoknál keletkezett felhasználói adatokból. A cég persze másról beszél, és hangsúlyozza célját, hogy „a Google egységesen egyszerű és ösztönző élményt nyújtson mindenkinek”.

Az EU hatóságai azonban ezt nem vették be, és február másodikán Viviane Reding, az Európai Bizottság jogi ügyekért felelős biztosa bejelentette, hogy megvizsgálják, vajon az új Google-szabályozás megfelel-e az uniós előírásoknak. Egyben támogatta a nemzeti adatvédelmi hatóságokat, amelyek levében fordultak Larry Page-hez, a Google vezérigazgatójához a változások bevezetésének elhalasztását kérve. A cég azonban, arra hivatkozva, hogy az új szabályok nem sértik, hanem segítik az uniós polgárokat, a kérést elutasította, de áll az uniós vizsgálat elébe. Hogy ez majd mire jut, azt viszont még csak sejteni sem lehet.

Az biztos, hogy az olyan cégek, mint a Google és Facebook, többet tudnak rólunk, mint a legjobb barátaink. És mindaz, amit összeszedtek, ott parkol a szervereiken, hogy legjobb esetben is kereskedelmi célokra használják fel. Ennél rosszabbat egyébként kár volna e társaságokról feltételezni. Félő azonban, hogy ezek az igen érzékeny adatok illetéktelen kezekbe kerülhetnek, hiszen rendszeresen szembesülünk vele, hogy biztonságosnak hitt szolgáltatásoktól hackerek adatokat tulajdonítanak el. És még jó, ha csak a pénzünkre pályáznak.

Az új rendszerben pedig minden privát információnk egy helyen gyűlik majd. A Gmail-es levelezésünk, a kereséseink, a Google Talkon folytatott csevegéseink, a Google Voice-os telefonbeszélgetéseink, a Google naptárunkba tett bejegyzéseink és figyelmezetéseink, a Picasában elhelyezett képeink, a blogbejegyzéseink, a fordítóba beírt kifejezések, a GoogleEathben megnézett térképek és címek, az onnan letöltött fotók adatai, a hírek szűrési feltételei, a kommentjeink, sőt, a lájkolásaink és még hosszan sorolhatnók.

Ne légy gonosz!

Ezt a helyzetet akár teljes jóhiszeműséggel is fogadhatnánk, s elhihetnénk a Google-nek, hogy semmi rosszat nem akar. Hiszen nem hivatalos a szlogenje is ez: Don’t be evil! Ne légy gonosz! Azt azonban már biztosan nem hihetjük, hogy nem gyűjtenek rólunk adatokat. (A téma iránt mélyebben érdeklődőknek bőséges anyaggal szolgál a GoogleWatch vagy a Privacy International weboldala.)

anxietyindex.com

A Google Eszköztár nevű alkalmazás, amely különféle szolgálatások, például gyorsabb keresés és célzott információmegosztás felkínálásával teszi vonzóvá és hasznossá magát, jó eszköz üzemeltetőjének az információszerzésre is. Az alkalmazás a telepítés során beépül a böngészőbe, s a rajta keresztül indított keresések valóban igen gyorsan eredményt hoznak. Persze a keresés adatait a Google begyűjti olyan egyéb információkkal együtt, mint a lekérés ideje, a böngésző típusa, a használt nyelv, az IP-cím vagy az éppen használt weboldal URL-je stb.

Nyilván a Google weboldaláról közvetlenül indított kereséseknél is folyik adatgyűjtés. Ám, ha az eszköztár speciális funkciói működnek, akkor a Google képes minden egyes szájtot jegyezni, amit a felhasználó meglátogatott, függetlenül attól, hogy az eszköztárat használta-e a kereséshez vagy sem. Vagy az egyes weboldalakat rangsoroló szolgáltatása (PageRank), amely egy zöld vonal hosszával jelzi a látogatottság mértékét, szintén feljegyzi az összes weblapot, amit a felhasználó végigjár. Hogyan is tudná az egy oldalak népszerűségét megmondani máshogyan, mint adatgyűjtéssel?

6000 féle kémprogram

A PC Magazine online kiadása a WebRoot kémprogramokkal foglalkozó szakcégre hivatkozva állítja, hogy a spyware-eknek legalább 6 ezer formája létezik ma az interneten a cookie-któl a különféle eszköztárakon át a billentyűzet leütéseit figyelő alkalmazásokig és trójai programokig. Ezek közül sok nemcsak figyeli a felhasználó ténykedését, hanem megváltoztatja a számítógép beállításait és lehetővé teszi az uralom átvételét felette, ami már fájlok ellopását, módosítását és törlését is lehetővé teszi illetéktelenek számra. A Gartner piackutató szerint csak hirdetési „betolakodó” 20 millió PC-n élősködik szerte a világon.

AP

A Google természetesen nem sorolható a rosszindulatú kutakodók közé. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni róla, hogy napi 150 millió keresést hajt végre a rendszer több mint száz különböző országban. S ezek jelentős részéről az eszköztár révén, különösen, ha a PageRank funkció működik, a Google jelentés kap. A PageRank funkció kikapcsolható, vagy az egész eszköztár is törölhető. Amit nem lehet megtenni, hogy az új adatvédelmi irányelveket és általános szerződési feltételeket március elseje után egy kattintással kikapcsoljuk, azaz nem tudjuk megakadályozni az adatmegosztást a több mint 60 féle szolgáltatás között.

Ennek következtében viszont, aki sokféle Google-szolgáltatást használ (habár a cég nem gyűjti senki személyes adatait, amelyekkel azonosítható volna, kivéve, ha szándékosan megadja őket a felhasználó) mégis lassacskán egész „3D-s röntgenképet” ad át magáról. A PC Magazine idézi David Drummond vállalatfejlesztési alelnököt, aki szerint „a Google nem oszt meg nem aggregált ügyfélinformációkat harmadik féllel, és az ügyféladatok integritását és biztonságát komolyan kezeljük”. Ugyanakkor azt az alelnök sem tagadta, hogy eljuthatnak tőlük információk a hirdetőkhöz, üzleti partnerekhez, szponzorokhoz és más harmadik félhez. Azaz például a Google hirdetési hálózatában az AdSense, AdWorlds és DoubleClick eszközei hasznosítják majd a begyűjtött adatokat a hirdetések pontosabb elhelyezése érdekében.

25 dollárra taksálják a privát szféránkat

Pár hete a Google bejelentett egy új, leplezetlenül adatgyűjtésre kitalált alkalmazást is. A ScreenWise ingyen használható, de ezt a cég úgy ösztönzi, hogy 5 dolláros részletekben egy év alatt 25 dollárnyi Amazon ajándékutalványt ad. (Az Amazon nem szponzora a rendszernek, de utalványának kódja technikailag könnyen eljuttatható a felhasználóhoz, így a Google ezt választotta.) A ScreenWise alkalmazás indításának feltétele a legalább 13 éves életkor, a Google Chrome böngésző használata és a Google regisztráció.

A böngésző kiterjesztése a felkínált feltételeknek megfelelően adatokat gyűjt a felhasználó böngészési szokásairól, rögzítve minden oldalt, ahol csak megfordul. De minek kell ez a Google-nak, ha egyébként is hozzájut ezekhez az információkhoz az eszköztár vagy a többi (és hamarosan egységesen kezelt) szolgáltatás révén? Valószínűleg a megtorpanó Chrome számára akar újabb területeket elfoglalni a böngészőpiacon. Ráadásul a Screenwise által begyűjtött adatok a hirdetési rendszer fejlesztését is szolgálják. Úgy tűnik, hogy a Google az adatvadászatban nem gonosz, de nem is ártatlan.