szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A klímaváltozás növeli a rejtélyes Schmallenberg-vírus által okozott és más hasonló állatbetegségek kockázatát Nagy-Britanniában és Európa északi részén - idézte kutatók megállapítását a BBC.

A Schmallenberg-vírus főként a juhokat és a szarvasmarhákat fertőzi meg, vélhetően a szúnyogok terjesztik. Nevét arról a németországi városról kapta, ahol tavaly először azonosították, majd januárban felbukkant Nagy-Britanniában is. 1990-ig szúnyogok által terjesztett vírusfertőzéseket csak Spanyolországban és Portugáliában mutattak ki, ám az utóbbi hat évben két ilyen fertőzés is megjelent Európa északabbra fekvő területein.

Szakértők szerint a Schmallenberg-vírus további útja ma még megjósolhatatlan. A vírus lázat és hasmenést okoz a megfertőzött felnőtt állatokban, ám ebből felépülnek. Vemhesség idején azonban nagyobb kárt okozhat, a bárányok és a borjak halva születnek vagy súlyosan deformált testrészekkel, végtagokkal, gerinccel vagy aggyal. Nagy-Britanniában eddig 83 farmon találták meg a vírust, főként az ország délkeleti részén. A következő hónapokban szinte bizonyosan egyre több olyan bárány és borjú jön világra, amelyek anyja korábban megfertőződött.

Egy londoni sajtótájékoztatón kutatók elmondták, hogy a fertőzések teljesen megszűnhetnek - vagy éppen ellenkezőleg, a fenyegetettség állandósulhat, illetve a két szélső érték között bármilyen állapot előfordulhat.

"A kulcskérdés az, hogy a vírust a vektor (a szúnyog) továbbviszi-e azokból a bárányokból és borjakból, amelyek a tavasz végén születnek meg, miután a szúnyogszezon megkezdődött" - magyarázta Matthew Baylis, a Liverpooli Egyetem szakembere. Ha ugyanis ez megtörténik, akkor több fertőzött szarvasmarha és birka lesz, és a probléma növekedhet, amikor ezek az állatok elleni fognak.

©

Nehéz azonban pontos előrejelzést adni egy olyan vírus esetében, amelyet csupán pár hónapja azonosítottak. A szakemberek még abban sem biztosak, hogy a csípőszúnyog (Culicidae) a fertőzés egyetlen közvetítője, vagy esetleg más, helyi sajátosság is közrejátszik. Elképzelhető például a fekália-orális terjedési út vagy a levegő útján történő átadás.

A rejtvény egy kis részét azonban sikerült összerakniuk a kutatóknak: úgy vélik, hogy a szúnyogok által terjesztett betegségek kockázatát növeli a klímaváltozás. A magasabb hőmérséklet ugyanis egyúttal a szúnyogok nagyobb számát is jelenti, ilyen körülmények között gyakrabban is táplálkoznak a vérszívók, ráadásul a vírus is gyorsabban fejlődik.

Mint Baylis elmondta, készítettek egy éghajlat-változási modellt, amelyet összevetettek a vírus biológiájáról szerzett ismeretekkel. Kiderült, hogy az emberek által csekélynek érzékelt hőmérsékletváltozás hatalmas mértékben megnövelte a modellben a szúnyogok által terjesztett vírusbetegségek kockázatát. A modell jóslata szerint hasonló betegségek felbukkanása várható a jövőben is.

Holland egészségügyi szakértők tanulmánya szerint a Schmallenberg-vírus az emberre nem tűnik veszélyesnek. Időközben a vakcinákat gyártó cégek is fejlesztésbe kezdtek, hogy előállítsák a Schmallenberg-vírus elleni vakcinát, ám ehhez legalább 18 hónapra van szükség.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!