„Valóban én vagyok Old Shatterhand” – hangoztatta többször is Karl May egyes szám első személyben írt népszerű indiántörténetei kapcsán.
Hittek is, meg nem is kortársai a szászországi szegény családban született Maynak. A lopásért, csalásért többszörösen börtönviselt írónak sokan szemére vetették, hogy hemzsegnek a csúsztatásoktól és torzításoktól „önéletírásai”, amelyeket eredetileg rabtársai szórakoztatására ötlött ki, ám egy börtönlelkész javaslatára papírra is vetett.
A tehetős írófejedelemmé vált szerző „azonosságát” Old Shatterhanddel csak az 1970-es évek elején kezdték újra bolygatni. „Egy nap Franz Remmel erdélyi szász újságíró, abban az időben a bukaresti Agerpres román hírügynökség munkatársa, találkozóra invitálta édesapámat, a Kolozsvárott élő Xantus Jánost. Azt állította, hogy irodalomtörténeti kutatásaiból kétséget kizáróan kiviláglik: Old Shatterhand alakját Karl May az egyik felmenőnkről, az etnológus, természetkutató, kartográfus világutazó Xantus Jánosról mintázta” – mesélte a HVG kérdésére Xantus Gábor kolozsvári filmrendező.
Arról, hogy mi támaszthatja alá azt a feltételezést, hogy Old Shatterhand alakja magyar minta alapján született, az e heti HVG-ben olvashatnak.
Kormányzóképes erőként igyekezett látni és láttatni magát hétvégi, nagykanizsai kongresszusán a Tisza Párt, amelynek már a választási programja is körvonalazódik. A kormány sem tétlen azonban, friss ígéreteivel pedig nyilvánvalóan a választási eredmény befolyásolása a cél.
Egy szakértő elmagyarázza, mely helyzetekben érdemes a sofőröknek inkább a megérzéseikre hallgatniuk.
Szerintük korlátozták, hányan kaphatnak béremeléssel járó kiváló minősítést.
A tárcavezető nem tervezi, hogy a választás előtt extra szabadságot vesz ki.
