Galaxisából katapultált óriási fekete lyukat fedeztek fel amerikai csillagászok a NASA Chandra röntgencsillagászati műholdja segítségével. A felfedezésről a Harvard-Smithsonian asztrofizikai központ (CfA) kutatói a The Astrophysical Journal című folyóiratban számolnak be.
A kutatók a 4 milliárd fényévnyire lévő CID-42 katalógusjelű galaxist figyelték meg, több teleszkóp, köztük a Chandra röntgencsillagászati műhold révén nyert adatok elemzése alapján arra a következtetésre jutottak, hogy egy olyan fekete lyukat tartalmaz, amely hatalmas sebességgel kilökődött saját csillagvárosából - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
A tudósok azt feltételezik, hogy két galaxis ütközésekor a központjukban lévő szupermasszív fekete lyukak szintén összeütköztek, majd egybeolvadtak. A gigantikus képződményt az ütközéskor keletkezett gravitációs hullámok lökték ki óránként 4,8 millió kilométer per órás sebességgel.
"Nehéz elképzelni, hogy egy olyan szupermasszív fekete lyuk, amelynek tömege több milliószor meghaladja a Napét, egyáltalán képes a mozgásra, nemhogy ilyen hihetetlen sebességű száguldásra. Ám az új adatok arról tanúskodnak, hogy a gravitációs hullámok, a téridő görbületének Albert Einstein által megjósolt, de közvetlenül sohasem észlelt hullámszerűen terjedő megváltozása ilyen hatalmas energiával rendelkezik" - hangsúlyozta a kutatásokat irányító Francesca Civano.
Annak ellenére, hogy vélhetően ritkán katapultálnak fekete lyukak gravitációs hullámok által, nem kizárt, hogy előfordulnak a világegyetemben ilyen hontalan képződmények. "Ezek a fekete lyukak láthatatlanok számunkra, mivel kiűzetésük után felhabzsolták az őket körülvevő összes gázt" - magyarázta Laura Blecha,a tanulmány társszerzője.
A gravitációs hullám a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozása, amelyet az általános relativitáselmélet jósolt meg. Nemcsak a klasszikus értelemben megfogalmazott tömegvonzás "mellékterméke", hanem minden gyorsuló tömeg kelti. A gravitációs sugárzás a gravitációs hullámok által továbbított energia. A gravitációs hullámokat keltő rendszerek fontos példái a kettőscsillagok, amelyek egyik tagja fehér törpe, neutroncsillag vagy fekete lyuk.
A városvezetés szerint nem tehettek mást, mint hogy rábólintanak a kérelemre, a lakók viszont nem akarnak a szomszédságba vegyi üzemet. Különösen az eljárást nehezményezik, mert a polgármester a testület nélkül döntött a gyártó beköltözésének lehetővé tételéről.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.
