Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Az egyik problémás pont az időjárás lehet. Nem az, amelyik kicsavarja a fát, rádönti a kábelre és egy teljes lépcsőházban elmegy a net, hanem az űrben lévő időjárás. A kommunikációs rendszerünkre és elektromos berendezéseinkre az egyik legnagyobb veszélyt a napkitörések jelentik. Komoly problémát legutóbb 1998-ban okoztak, amikor az aktivitás miatt több műhold, köztük a 250 millió dolláros Galaxy IV is felmondta a szolgálatot, komoly kihagyást okozva az internetelérésben. Egy nagyobb napkitörés - melyet legközelebb 2013 közepére ígérnek - és egy elektromágneses vihar még komolyabb problémákat okozhat nemcsak a műholdaknál, hanem közvetlenül a földi számítógépes rendszerekben is.
A netleállás egy másik eshetősége sajnos szintén nem csak elméleti lehetőség. Ahogy a CNN-en megjelent írásban is szerepel, a (közel)jövő háborúit várhatóan nem a harctéren lövöldöző katonák fogják vívni, hanem számítógépek előtt energiaitallal ülő fiatal szakemberek. A kiberhadviselés annyira terjedőben van, hogy Észak-Koreában, ahol a lakosság számára gyakorlatilag nincs is internet, 3000 jól képzett kiberharcos vár bevetésre.
Az országok egymás ellen vívott kiberháborúi mellett időnként saját országunk vezetője is dönthet az internet leállítása mellett. És most nem csak a közelmúlt iráni és egyiptomi eseményeire, vagy a kínai nagy tűzfalra kell gondolni. Bár két éve nem szavazták meg azt a törvényjavaslatot, amely szerint az amerikai elnök hatáskörébe is tartozna egy vészhelyzet esetén bevethető "internetkapcsoló", a javaslatot továbbra sem vetették el teljesen.
A negyedik problémás pontot az óceánok és tengerek mélyén lévő kábelek jelenthetik, melyeken a net forgalmának 99 százaléka megy át. 2008. január 30-án azóta is tisztázatlan körülmények közt átvágták az egyiket, ami Indiától Egyiptomig elnémította a telefonokat és leállította az internetet. A szakértők először egy hajó horgonyára gyanakodtak, de végül nem tudták igazolni a gyanút, mivel az eset előtt és után 12 órával nem járt arra hajó. Bárhogy is, ez az eset is jól mutatja a net sérülkenységét.
A netleállás egy másik eshetősége sajnos szintén nem csak elméleti lehetőség. Ahogy a CNN-en megjelent írásban is szerepel, a (közel)jövő háborúit várhatóan nem a harctéren lövöldöző katonák fogják vívni, hanem számítógépek előtt energiaitallal ülő fiatal szakemberek. A kiberhadviselés annyira terjedőben van, hogy Észak-Koreában, ahol a lakosság számára gyakorlatilag nincs is internet, 3000 jól képzett kiberharcos vár bevetésre.
Az országok egymás ellen vívott kiberháborúi mellett időnként saját országunk vezetője is dönthet az internet leállítása mellett. És most nem csak a közelmúlt iráni és egyiptomi eseményeire, vagy a kínai nagy tűzfalra kell gondolni. Bár két éve nem szavazták meg azt a törvényjavaslatot, amely szerint az amerikai elnök hatáskörébe is tartozna egy vészhelyzet esetén bevethető "internetkapcsoló", a javaslatot továbbra sem vetették el teljesen.
A negyedik problémás pontot az óceánok és tengerek mélyén lévő kábelek jelenthetik, melyeken a net forgalmának 99 százaléka megy át. 2008. január 30-án azóta is tisztázatlan körülmények közt átvágták az egyiket, ami Indiától Egyiptomig elnémította a telefonokat és leállította az internetet. A szakértők először egy hajó horgonyára gyanakodtak, de végül nem tudták igazolni a gyanút, mivel az eset előtt és után 12 órával nem járt arra hajó. Bárhogy is, ez az eset is jól mutatja a net sérülkenységét.
