A szén nanocsövekről eddig is tudták, hogy elektromos tulajdonságaik meghaladják a szilíciumon alapuló jelenlegi eszközökét, de a velük való munka nehézsége eddig akadályozta a nanoszálakra alapozott csipek előállítását.

James Hannon, az amerikai székhelyű multinacionális informatikai cég anyagtudósa a Nature Nanotechnology című szakfolyóiratban ismertette csoportjával végzett kísérleteit, amelyek sikere esetén a jelenlegi szilíciumon alapuló technológiát új válthatná fel.

"A gond az, hogy 10-15 éves időtávon belül már gyártani kellene a szilíciumon alapuló eszközöket felváltókat, ehhez azonban pár éven belül ki kellene javítani az újak műszaki hiányosságait" - magyarázta Hannon, rámutatva, hogy az újabb és újabb ötletek egyelőre "prezentációs stádiumban" vannak.

Bár laboratóriumi kísérletekben az egyedi szén nanocsövek különlegesen jó tulajdonságokat - sebességet és energiakarakterisztikát - mutattak, a valódi kihívást integrációjuk jelenti. A kérdés az, hogy miként lehet rátenni egy csipre a nanocsövek milliárdjait úgy, hogy megfeleljen az ipar által ma elvárt pontosságnak.

Bemutatott eljárásukban az IBM kutatói a csipek előállításánál szokványos technikával martak csatornákat a szilíciumra felvitt hafnium nevű kémiai elembe, majd a csipet egymás után belemártották két különböző, egymáshoz kötődő vegyületet tartalmazó oldatba. Az elkészült mintadarabban a nanocsövek már megfelelő mintázatot mutattak, sűrűségük pedig négyzetcentiméterenként egymilliárd körül volt.

A demonstrált eredmény hatalmas előrelépés, de még nagyon sok függőben lévő kérdést meg kell oldani - idézte Hannont a BBC hírszolgálata.