Egy amerikai kormányzati munkacsoport olyan törvénytervezetet készít elő, amely nyomást gyakorolna az olyan cégekre, mint a Facebook és a Google, annak érdekében, hogy a hatóságok hozzáférhessenek az általuk létrehozott felületeken zajló internetes kommunikációhoz - közölte hétfőn a Washington Post.
A készülő törvénytervezet értelmében büntetést szabnának ki azokra a cégekre, amelyek a vonatkozó bírósági döntés ellenére sem teszik lehetővé, hogy a hatóságok megfigyelhessék az általuk biztosított eszközökkel folytatott online kommunikációt.
A jogszabály megalkotását azzal indokolták, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) a jelenlegi jogi környezetben nem képes megfigyelni a terroristák és a szervezett alvilág internetes üzenetváltásait.
A szövetségi hatóságok képviselői eddig az érintett cégekkel való konfrontáció helyett jellemzően meghátráltak, ha azok nem voltak hajlandók az együttműködésre. Így viszont nem férhettek hozzá a nyomozáshoz szükséges, kulcsfontosságú bizonyítékokhoz.
A kormányzat által még nem jóváhagyott törvénytervezet értelmében több tízezer dolláros büntetéssel sújtanák azokat a cégeket, amelyek nem engedélyezik a bíróság által elrendelt megfigyelést. 90 nap elteltével a bírság naponta megduplázódna.
Több kommunikációs társaság az ilyen cégeknek a bűnüldöző szervekkel való együttműködésről rendelkező, 1994-ben meghozott törvény értelmében (CALEA) már kidolgozta annak műszaki lehetőségét, hogy a szolgáltatásait megfigyelhessék, ám számos szolgáltató nem esik a törvény rendelkezései alá.
A lap megjegyezte, a Google azzal, hogy egy hackertámadás nyomán 2010-ben kódolta a felhasználói közötti üzenetváltásokat, különösen megnehezítette a megfigyelést.
A készülő törvénytervezet kiterjesztené a CALEA hatályát az egyenrangú számítógépek közötti, nem központi szerveren keresztül zajló (peer-to-peer) kommunikációra is, de alapvetően inkább arra törekszik, hogy megkönnyítse az együttműködést elutasító cégek megbírságolását a hatósági lehallgatásokra vonatkozó 1968-as törvény alapján.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
