Balogh Csaba
Balogh Csaba

Letört gépfarok, lángoló szárnyak, pilótaként egy izzadó Denzel Washington, utasként pedig egy vérző fejű Bruce Willis a fedélzeten. A témát feldolgozó filmek alapján nagyjából így képzeljük el a mostanában a Dreamliner repülők kapcsán emlegetett kényszerleszállásokat, amik a való életben ennél szerencsére jóval vér- és akciómentesebben zajlanak. A rendkívüli leszállás kulcsa pedig nem csak a pilóta kezében van – az legalább ugyanilyen fontos, hogy mi történik a földön. Ezt, a filmekben ritkán mutatott, higgadtságot és profizmust igénylő folyamatot néztük meg a magyar légiforgalmi irányítóknál.

Csak az elmúlt hónapban 60 alkalommal volt probléma a világ több nagy légitársaságánál szolgáló repülőgépekkel – derül ki az Aviation Herald adatbázisából. A problémák közt betört szélvédőt, az utastérben tapasztalt hirtelen nyomáscsökkenést, leálló hajtóműveket és rosszul működő kerekeket is találunk. De csak ha nagyon nézzük, a média ugyanis az esetek többségét nem kapja fel. A gépek fejlett (biztonsági) rendszereinek és a képzett pilótáknak köszönhető, hogy egyik hiba sem végződött balesettel, így kevésről számolt be a média.

Ha kényszerleszállásra kerül sor, az már gyakrabban kerül be a hírekbe. Mostanában a Boeing 787 Dreamliner gépek meghibásodásai kapcsán került szóba többször az eset, de nemrég egy Wizz Air gépnek is meg kellett szakítania útját. A magyar légiforgalmi irányítást végző HungaroControlt hívtuk segítségül, hogy megnézzük, mi is történik pontosan ilyenkor a földön. Az irányítók egy szimulációt ajánlottak, hogy valóban átéljük a helyzetet – amit ők maguk egyébként rendszeresen átélnek, akkor is, ha nincs baj, hiszen a vészhelyzeti gyakorlat évenként kötelező mindenkinek.

©

Budapest, baj van

A földön akkor értesülnek először egy rendkívüli helyzetről, ha egy áthaladó gép pilótája bemondja a rádióba: pan pan. Ez a légiforgalmi irányítók számára egyértelmű jelzés: baj van. A számunkra tartott szimuláció során konkrétan az szakította félbe az egyébként is nagy koncentrációt igénylő gyakorlatunkat, hogy “Budapest radar HVG pan pan sick person with stroke on board. Request landing to LHBP”. Ahogy némi beazonosítási procedúra után kiderült, ez egészen konkrétan azt jelentette, hogy stroke-gyanús beteg van a HVG (nem hávégé, hanem Hotel-Viktor-Golf) hívójelű, Rómából Moszkvába tartó gép fedélzetén, ezért kényszerleszállást kérnek Budapesten. Mikor ezt a cikk szerzője közölte a műszakot egy kézben tartó supervisorral, még büszke volt magára, hogy milyen gyorsan átadta az összes információt – mint később kiderült, valóban gyorsan, de sajnos nem egészen pontosan.

©

A bevett eljárás szerint a légiforgalmi irányítónak ilyenkor két dolga van. Egyrészt nagyon gyorsan meg kell bontania a rendet a levegőben: a menetrendszerűen haladó, adott esetben a leszállási előkészületeket már megkezdő gépeket is minél gyorsabban ki kell fordítani az érkező problémás járat elől. Ez egy mondatban leírva nagyon egyszerűen hangzik, de a gyakorlatban jóval nehezebb pár perc alatt teljesen átrendezni a légteret, hogy közben pontosan tudjuk: minden pont mögött 200-300 ember van, az életükért pedig felelősek vagyunk.

Az irányítók másik dolga, hogy tovább tájékozódjanak a vészhelyzet természetéről. Mi például megtudtuk, hogy a stroke-os beteg 34 éves, nő és eszméletlen, a leszállás után azonnali orvosi segítségre van szükség. Azt is elárulta a pilóta, hogy leszállás után a hátsó ajtót fogják kinyitni.

©

Akcióban a mentők

A hátsó ajtó említésénél már éreztük magunkon a nyomást, hogy minden félmondat számít. Ha ugyanis a mentők az első ajtóhoz állnak be, akkor fél- vagy akár egypercnyi pluszidőt is jelenthet a tévesztés, ami egy percek óta eszméletlen betegnél szó szerint életveszélyes időtöbblet lehet. Riasztottuk tehát a tűzoltóbázison mindig készenlétben álló mentőautót (hívójele: MENTO), hogy vonuljon a... hova is? És ekkor derült fény egy hiányosságunkra, amit a gyakorlatban részt vevő supervisor már korábban észlelt. A repülő Hotel-Viktor-Golf hívójele miatti öröm és általános tapasztalatlanságunk miatt ugyanis nem tudatosítottuk sem magunkban, sem másokban, hogy egy Boeing 747-400-as gépről van szó, ami nem kicsi, így viszont nem is állhat be bárhova. A helyzet aztán a supervisor segítségével megoldódott, így a gép földet sem ért, amikor a mentő már a megfelelő kapunál várta.

A földi mentőegység a repülőgép hátsó ajtajának nyitása után gyorsan felmérte, hogy a betegszállításhoz légi segítségre van szükség, így riasztották a MEDIC1 jelzésű mentőhelikoptert. A gyakorlatunk pedig ott ért véget, amikor még ezt a helikoptert is átvezettük a repülőtér légterén.

És ami mindezt tetézi: a HungaroControl irányítóinak ilyenkor nemcsak a vészhelyzetbe került gép kényszerleszállítását vezénylik le, hanem arról is gondoskodniuk kell, hogy a légtérben lévő összes többi gép minimális, leginkább nulla másodperces késéssel érjen el oda, ahova indult.

Balra egy irányító, jobbra egy szimuláló
©
Bár ez utóbbi szintet valószínűleg nem hoztuk a gyakorlat során, már azzal is elégedettek voltunk, hogy a Hotel-Viktor-Golf kényszerleszállása rendben zajlott, a terepet pedig visszaadtuk a hozzáértőknek.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ritka pillanatok: Mészáros Lőrinc focimeccset értékel

Ritka pillanatok: Mészáros Lőrinc focimeccset értékel

A magyar vállalkozások négyötöde tartja komoly problémának a korrupciót

A magyar vállalkozások négyötöde tartja komoly problémának a korrupciót

Nézze meg: egy ilyen repülőgép tűnt el 38 utassal

Nézze meg: egy ilyen repülőgép tűnt el 38 utassal

Nem taníthat többé a Színművészetin Gothár Péter

Nem taníthat többé a Színművészetin Gothár Péter

Mi lesz most a színházakkal? Kövesse velünk élőben az eseményeket!

Mi lesz most a színházakkal? Kövesse velünk élőben az eseményeket!

Hiába vesztünk évi 27 milliárdot az új állampapíron, megmagyarázták, miért marad minden így

Hiába vesztünk évi 27 milliárdot az új állampapíron, megmagyarázták, miért marad minden így