Több szempontból is megkönnyíti a történelmi joganyag iránt érdeklődők életét a Corpus Juris Hungarici megjelenése a Jogtáron, mivel az mostantól lehetővé teszi, hogy magyarországi törvénycikket nem csupán kronológia sorrendben egymásután egy teljes címmutatóban találjuk, hanem a törvénycikk évére és számára is tudjunk keresni. Az Árpád-házi királyaink időszakából például Szent István, Szent László és Kálmán király dekrétumai alapvetően büntetőjogi és eljárásjogi rendelkezéseket tartalmaznak, s rövidségük, tömörségük megmosolyogtatónak tűnhet a mai jogszabályokat rendszeresen olvasók szemében. A mai közjogi berendezkedésünk legelső gyökerei is itt érhetők tetten: az 1291. évi XXV. törvénycikk az országgyűlés évenkénti megtartását írta elő; sőt, adótörvényeink gyökereire is bukkanhatunk e törvénycikkek között: 1231-ben a huszad szedéséről és a nyestbőradó pénzbeli megváltásáról került kiadásra törvénycikk.

Ugyanígy megtalálhatjuk a legfontosabb törvényeket Vegyesházi királyaink időszakából, de a Mohácsi csata után három részre szakadt Magyarország közjogi berendezkedésének és bíráskodásának alapjául szolgáló törvénycikkekbe is beleolvashatunk. Könnyen megtaláljuk Werbőczy Hármaskönyvét is, mely elsőként foglalta egy corpus-ba Magyarország szokásjogi rendelkezéseit.

Talán az egyik legérdekesebb pont az 1848. évi ún. Áprilisi törvények csoportja, melyben számos, mai kapcsolódással bíró törvénycikket találunk.

Az elmúlt 1000 év törvénycikkeit tematikus bontásban is elérhetjük: például a bírákra, ügyvédekre, ügyészekre, büntető anyagi és perjogra, polgári anyagi és perjogra vonatkozó legfontosabb törvénycikkek egy-egy válogatásból érhetők el.

Azoknak, akiket érdekel, hogy hogyan éltek őseink, kifejezetten érdekes olvasnivaló a hagyományos számítógépen verzió mellett mobilon is elérhető Jogtáron megjelenő Corpus Juris Hungarici, ráadásul mostantól rendezett, kereshető formában.