A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Több szempontból is fejlettebbé válik majd a Magyar Telekom vezetékes hálózata 2016-ra, a vállalat ekkorra tervezi teljes hálózatát átalakítani PSTN-ről IP-alapúra – hangzott el a Mobile World Congress (MWC) alkalmából szervezett barcelonai sajtóbeszélgetésen. A fejlesztésbe két éve kezdtek bele, most nagyjából 50 százalékban modernizálták az országot lefedő rendszert. Bár a beruházás céldátumát elméletileg kitolhatja a telekom szektort érintő adóztatási és szabályozási politika kedvezőtlen változása, a kormánnyal aláírt stratégiai megállapodás után a vállalat vezetői alapvetően inkább pozitív változásra számítanak ezen a téren.
A teljes IP-átállás például ügyfelenként és helyszínenként valós idejű sávszélesség-menedzselésre is lehetőséget ad majd, az ügyfelek számára pedig potenciálisan fejlettebb szolgáltatásokat jelent majd, ha kész lesz az átalakítás.
A hálózatfejlesztéssel párhuzamosan egyúttal igyekeznek a virtualizációs megoldásokat is kihasználni, ezekkel egyszerűbbé és olcsóbbá is válhat a hálózatüzemeltetés, mivel a rendszerirányítás (és bizonyos szinten a -karbantartás is) helytől függetlenné válik. Christopher Mattheisen Telekom-vezérigazgató szerint ilyen téren a tavalyi MWC-n “még több volt a Power Point bemutató, mint a működő példa”, de idén már egy jóval érett technológiával találkozhatnak a szakkiállításra ellátogató operátorok.
Keszég Attila, a Telekom lakossági szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettese szerint fontos, hogy a hálózatfejlesztés és a telekommunikáció technológiai oldalából egyre kevesebbet vegyenek észre az ügyfelek, illetve a felhasználókat alapvetően nem ez érdekli . Az integrált szolgáltatóként vezetékes és mobilszolgáltatást is kínáló vállalat vezérigazgató-helyettese úgy fogalmazott: a technológiát el kell rejteni, “ne arra figyeljen az ügyfél, hogy wifis vagy mobilnetes környezetben van”, egyszerűen csak ne szakadjon meg a videó, zökkenőmentes legyen a szolgáltatás.
Ehhez egyébként egyre alacsonyabb az ügyféloldali belépési küszöb: míg a valóban használható okostelefon sokáig egyet jelentett a magasabb árszinttel, Keszég Attila szerint az idei MWC-n már feltűntek olyan készülékek, amik a Magyarországon is lélektani határnak számító 100 euró, 30 ezer forint alatt kínálnak majd élvezhető okosmobilos élményt. Miközben a Telekomnál a post-paid értékesítés 90 százalékát jelenleg is okostelefonok adják, az olcsóbb eszközökkel tehát valószínűleg bezárul majd a kör, egyszerűen nem éri majd meg hagyományos mobilt venni.
Az ügyfelek ráadásul nem is csak veszik, hanem egyre inkább ki is használják az okostelefonokat: míg néhány éve még az ilyen készüléket választók felének nem volt mobilnetes előfizetése, ma már a Telekomnál 86 százalék azon okosmobilosok aránya, akik valamilyen adatcsomagot is használnak készülékükhöz.
A mobilinternet térnyerésével kapcsolatban Christopher Mattheisen vezérigazgató úgy fogalmazott: csak idő kérdése, hogy a hang és az sms is csak applikáció szinten lesz. A telekomos vezetők szerint ugyanakkor nincs ingyen ebéd: az nem megy, hogy “százmilliárdokért hálózatot építünk, de ingyen adjuk a telefonálást”. Szabó János gazdasági vezérigazgató-helyettes szerint fontos, hogy az online telefonálást, üzenetküldést és más hasonló szolgáltatást nyújtó cégek is belássák: valamennyi pénznek vissza kell folynia a szolgáltatókhoz, különben nem tudják majd megfelelő színvonalon működtetni a hálózatokat, és akkor önmagukban a szolgáltatások sem érnek semmit.
