A Pew Kutatóközpont és a New Jersey-i Rutgers Egyetem közös kutatócsoportjának eredményei ellentétesek azzal a közkeletű vélekedéssel, hogy a közösségi háló a vita színtere lenne. Ehelyett olyan jelenséget fedeztek fel a Twitteren és a Facebookon, amelyet a csend spiráljának neveztek el: ha az ember nem biztos abban, hogy egyetértenek vele, valószínű, hogy vitás kérdésekben inkább nem szólal meg.

"Az emberek nem szeretik fontos politikai kérdések megvitatására használni a közösségi médiát. Lehet, hogy a Twitter és a Facebook valójában kivonja a vitát a nyilvánosságból" – vélte Keith Hampton, a Rutgers Egyetem kommunikációprofesszora, aki részt vett a kutatásban. A felmérést nem sokkal az Edward Snowden által kiszivárogtatott amerikai titkos adatgyűjtési botrány után készítették. A kutatók számára a Snowden-ügy jó példa volt az egész országot érintő, sokáig vezető hírként tárgyalt témára.

A megkérdezett 1801 felnőtt 86 százaléka mondta, hogy hajlandó lenne személyes beszélgetésre a kormányzati lehallgatásokról, ha különböző helyzetekben – nagyobb nyilvánosság előtt, munkahelyen vagy barátokkal egy étteremben – felmerülne a kérdés.

A Facebook- és Twitter-felhasználóknak azonban csak 42 százaléka állította, hogy a közösségi médiában írna a témáról. A tipikus facebookozó pedig, aki naponta többször is felmegy a portálra, nyilvánosan csak feleakkora eséllyel vitatta volna meg a Snowden-ügyet, mint egy nem facebookozó. A naponta többször twitterezőknél negyedannyi volt az esélye, hogy megosszák véleményüket a munkahelyükön, mint a nem twitterezőknél.

Akkor nőtt kétszeresére a facebookos véleménynyilvánítás esélye, ha a felhasználó tudta, hogy online közössége egyetért vele – állapította meg a felmérés. Azt is kimutatták, hogy a közösségi portálokon az emberek nem osztják meg könnyebben az olyan véleményüket, amelyet egyébként sem szívesen mondanának el.

Lee Rainie, a Pew Kutatóintézet internetes projektjének igazgatója úgy vélte: lehetséges, hogy a közösségi média valójában érzékenyebbé teszi felhasználóit a különböző vélemények iránt. "A közösségi oldalak látogatói kiterjedt kapcsolati hálójuk révén valószínűleg többet tudhatnak a nézeteltérések mélységéről egy kérdésben, és ez elveheti a kedvüket attól, hogy akár az interneten, akár a való életben kifejezzék a véleményüket, mert attól tarthatnak, ezzel megbánthatják vagy elveszíthetik egy-egy ismerősüket, barátjukat" – fogalmazott Rainie.