A villanykapcsolót még senki nem találta meg, de már mindenki veszettül tapogatózik a sötétben. Így foglalhatjuk össze az egyelőre főleg koncepciókban és ötletekben dúskáló, kevés használható megoldással rendelkező IT-óriások hozzáállását az intelligens otthonokhoz.
És pontosan ugyanez igaz a felhasználókra is. Az ELKO EP néhány hónappal ezelőtt, Csehországban végzett felmérése szerint a megkérdezettek 88 százaléka érdeklődik fokozottan az otthonokosítás lehetőségei iránt, de a vonatkozó megoldások (egy valamivel korábban készült kutatás adatai alapján) csupán az újépítésű ingatlanok nagyjából 3 százalékában jelennek meg – ismertette a számokat Kiss Olivér, a cég magyarországi leányvállalatának igazgatója, akinek tapasztalatai szerint nagyságrendileg ugyanez a helyzet a magyar piacon is. Az ELKO EP-es adatok ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy tőlünk nyugatabbra már jóval előrébb járnak: a németek már 40 százaléknál is magasabb arányban döntenek úgy, hogy új ingatlanjaikat valamilyen automatizált, illetve távolról vezérelhető rendszerrel építik.
Az okos otthonos elképzelések A Jetson család című, 1962-ben indult rajzfilmsorozat egyik alapvető motívumát jelentették
Hanna-Barbera Productions
Megvalósítás terén ugyanakkor Németország sem jelenti a csúcsot, a Berg Insight piackutató decemberben közzétett tanulmánya szerint Észak-Amerika 2-3 évvel jár Európa előtt. A svéd elemzők arra jutottak, hogy a mi kontinensünkön tavaly 2,7 millió kisebb-nagyobb mértékben okos lakás volt, a tengeren túli területen viszont már 7,9 millió. Öt éves távlatban arányaiban közelít majd egymáshoz az okos háztartások száma, a 69 millió okosított háztartásról szóló becslés alapján pedig már teljes mértékben érthető, hogy miért is szeretne mindegyik IT vállalat villantani valami olyan terméket, amelyet a következő négy-öt évben sok tízmillióan megvásárolnak majd.
Felvásárlási láz
A számítástechnikai-internetes piacot jelenleg uraló vállalatok gyorsan belátták, hogy öreg motorosként is van keresnivalójuk az új területen, és ha jó időben lépnek, könnyen vezető szerephez juthatnak a számítógépek és az okostelefonok után az intelligens otthonokban is. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a fogyasztói elektronika legfontosabb éves seregszemléjén, a Las Vegas-i CES szakkiállításon idén már több mint 23 ezer négyzetméteren mutatták be a gyártók vonatkozó megoldásaikat.
Ott volt például az az okos háztartási eszközökben utazó – energiaspóroló intelligens termosztátjáról és szén-monoxid-érzékelőjéről ismerhető – Nest Labs is, melynek felvásárlására mai árfolyamon számolva közel 900 milliárd forintnak megfelelő dollárt költött tavaly a Google. Néhány hónapra rá a keresőcég újabb 153 milliárd forintért megvette a wifis biztonsági kamerákkal foglalkozó Dropcamet is. (Év elejére pedig már össze is ért a kettő: a CES-en tett bejelentés szerint amint a Nest érzékelő füstöt vagy szén-monoxidot jelez, a Dropcam kamera automatikusan bekapcsol, hogy távolról (telefonunkról) is rá tudjunk nézni a lakásban kialakult helyzetre.)
Nest
A Google billió forintos költéséhez képest filléres befektetésnek tűnik az a piaci pletykák szerint 55 milliárd forintnak megfelelő összeg, amit a Samsung költött az érzékelői mellett egy teljes nyílt platformot kínáló – központi egységére épülő rendszerében más gyártók okos eszközeivel is összekapcsolódni képes – SmartThings felvásárlására. A dél-koreai óriás egyébként továbbra is nyílt formátumként szeretné megőrizni a technológiát, így ugyanis bárki bármilyen gyártmányú eszközökkel rendelkezik, nyugodtabban vehet mellé a samsungos dolgokból, jó eséllyel nem lesz gond a kompatibilitással.
A Samsunghoz hasonlóan visszafogottságot mutat eddig az Apple: a cég kiszivárgott hardver építése nélkül rugaszkodik neki az otthonokosításnak, melynek első kulcsát az iPhone-okban látják. Az iOS 8 mobil operációs rendszerükhöz bejelentett HomeKit keretrendszerből, úgy tűnik, nem lesz kézzelfogható Apple-termék, a szoftveres megoldás “csupán” összekapcsol majd minden olyan eszközt, melyet fejlesztőik Apple-kompatibilissá tesznek.
Ki mit tud? Ki mit vesz?
Az okostelefonokban is érdekelt vállalatok nyomulása már csak azért is érthető, mert egyértelműnek tűnik, hogy ez az eszköz a vezérlés kulcsa. Azt azonban már a legtöbb vállalat belátta, hogy az önzőzés hátráltatja a technológia terjedését. Ha kicseréljük az izzót, kapunk hozzá egy alkalmazást, amellyel a telefonról lehet vezérelni. Ha kicseréljük a termosztátot, kapunk ahhoz is egy alkalmazást. Kicseréljük az ajtót, és ahhoz is. Ilyen módon lesz egy tucat alkalmazásunk, mellé egy sok szempontból intelligens otthonun, de egyáltalán nem lesz kényelmes élni benne, hiszen nem rendszerként, egy helyről irányítva működnek a dolgok.
Egy külön alkalmazással vezérelhetjük a szoba világításának színét
Philips
Avalóban intelligensebben működő otthonhoz tehát fontos egy jó hub, azaz csomópont kiválasztása. Ez az eszköz kommunikál a házban lévő összes többivel, a felhasználó pedig a hubhoz kapott alkalmazással képes a teljes rendszer vezérlésére. Éppen ezért fontos, hogy minél több mindennel kompatibilis hubot válasszunk, amelyhez aztán igényeink szerint tudunk új eszközöket, azaz új funkciókat rendelni.
Az ELKO EP már idézett kutatása szerint a központi vezérlőegység után legtöbben az épület fűtését-hűtését tennék hatékonyabbá, ez a megkérdezettek 87 százaléka szerint hasznos. A fontossági sorrendben csupán néhány százalékkal marad le ettől az energiafogyasztás kontrollálására (és az adatok webes vagy mobilos megjelenítésére) vonatkozó lakossági igény, valamint a világításvezérlés.
