szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Megszólaltak a harangok Hirosimában csütörtökön helyi idő szerint reggel 8 óra 15 perckor – egy amerikai bombázó fedélzetéről 1945. augusztus 6-án ekkor dobtak atombombát a japán városra.

A 70. évforduló alkalmából több mint 40 ezer ember gyűlt össze Hirosima békeparkjában, nem messze a robbanás epicentrumától. A résztvevők – köztük Abe Sindzó japán miniszterelnök, s mintegy száz ország képviselői – egyperces csenddel emlékeztek az atomtámadás 140 ezer áldozatára, azokra, akik ott nyomban meghaltak, s azokra, akik évekkel később, a sugárzás miatt vesztették életüket.

Abe Sindzó beszédében arról szólt, hogy Japánnak – mint az egyetlen olyan országnak, amelyet valaha is atomtámadás ért – kötelessége, hogy a nukleáris fegyverek felszámolásáért dolgozzon. Hirosima polgármestere, Kazui Macui pedig az atomfegyvereket nevezte "az abszolút gonosznak", amit meg kell semmisíteni.

©

A megemlékezésen ott volt Caroline Kennedy, az Egyesült Államok tokiói nagykövete, az 1963-ban Dallasban meggyilkolt amerikai elnök, John F. Kennedy lánya is.

©

A Malajziában tárgyaló John Kerry amerikai külügyminiszter azt mondta: a hetvenedik évforduló is aláhúzza annak a megállapodásnak a fontosságát, amelyet hat nagyhatalom a múlt hónapban kötött Iránnal az ottani atomprogram korlátozásáról. "Ez egy nagyon fontos emlékeztető, méghozzá nem pusztán arra, hogy a háború milyen hatást gyakorol mind a mai napig az emberekre és az országokra. Hanem annak a megállapodásnak a fontosságát is aláhúzza, amelyet Iránnal értünk el, hogy csökkentsük a lehetőséget még több  atomfegyver létrehozására" – mondta. Kerry szerint az évforduló egyben annak a munkának a fontosságát is mutatja, amelyet az Egyesült Államok más országokkal, mindenekelőtt Oroszországgal közösen folytat a már létező atomfegyverek számának csökkentésére.

1945. augusztus 6-án az Enola Gay névre keresztelt B-29-es bombázóról atombombát dobtak Hirosimára. Három nappal később egy másik japán várost, Nagaszakit ért hasonló támadás, ez utóbbi helyen a robbanás 74 ezer ember halálát okozta.

A szörnyű pusztítás nyomán Japán feladta a harcot: 1945. augusztus 15-én Hirohito császár bejelentette a szigetország kapitulációját. A történészek mind a mai napig vitáznak arról, hogy szükség volt-e a két támadásra. Az egyik oldal szerint igen, hiszen így sikerült megmenteni rengeteg amerikai katona életét, akik elestek volna, ha szárazföldi támadást kell indítani Japán ellen. Mások viszont azt állítják, hogy a szigetország már mindenképp közel állt a kapitulációhoz, s ez az atomtámadás nélkül is bekövetkezett volna.

Egy idén februárban készített közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak 56 százaléka mind a mai napig úgy gondolja, hogy a Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadás jogos volt.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!